Lakás

Amit az albérletről tudni érdemes

Hogy ne legyenek fennakadások

Hallani legendákat borzalmas albérlőkről és tulajdonosokról egyaránt, ezek miatt olykor nehéz az egymásra találás.

Pedig lehet ezt a helyzetet korrekten is kezelni, úgy, hogy mindkét félnek előnye származzon a dologból. Ehhez azonban a megegyezésen kívül más apróságokra is szükség van, mint például az érintett felek jogainak és kötelességeinek ismerete és tudomásul vételére. Nézzük miket is érdemes tudni:

Albérlet

Kezdjük ott, hogy albérlő az, aki a főbérlőtől vesz ki ingatlant, a tulajdonos engedélyével. Ez igazából külföldön gyakorlat, hogy a nagy bérházakban nem a tulajdonos foglalkozik a bérlésekkel, hanem erre van egy főbérlő, aki intézkedik és szerződést köt, de nálunk inkább a tulajdonostól való bérlés a bevett szokás, így a köznyelv ezt is albérletnek nevezi.

A szó elszáll, az írás megmarad!

Hiába az ismerősünk, vagy az ismerősünk ismerőse az illető, akivel szóban sikerült megállapodni, mindig legyen írásos bérleti szerződés. Ez mindkét felet védi a későbbi félreértésektől.  Ebben szerepelnek a bérlő és a bérbeadó adatai, a bérbeadás feltételei, a bérleti díj, az esetleg berendezésért való felelősségvállalás és stb. Bérbeadóként nem érdemes trükközni a bérleti díj összegéről, vagy netán szívességi lakáshasználatról, mert azzal vissza lehet élni. (Elvileg 2018. január elsejétől csökkentették az ezt terhelő adó összegét.)

A legbiztosabb a közjegyzővel készíttetett és hitelesíttetett bérleti szerződés, amely ekkor már hivatalos okiratnak minősül. Ezzel per nélkül érvényesíthetők a szerződésben vállalt kötelezettségek. Persze a közjegyző plusz költséget jelent, de probléma esetén sokat takaríthatunk meg vele.

Mi a helyzet a közösköltséggel?

Nem egyértelműen a bérlőt terheli, bár megállapodás kérdése. Függ attól, hogy mit tartalmaz a közös költség. Sokszor a ház karbantartását, felújítását, a liftet, de van, ahol a vízdíjat és a szemétszállítást is. Itt érdemes előre megállapodni, hogy ki miért és mennyit fizet.

Határozott vagy határozatlan?

Általában határozatlan idejű szerződések köttetnek, de akadnak határozott időre szólók is. Tévhit azonban, hogy a határozott idejű szerződés a dátum lejártával azonnal megszűnik, ugyanis automatikusan határozatlan idejűvé válik abban az esetben, ha a bérlő továbbra is használja az ingatlant és a tulajdonos nem szólal fel ellene.

A rezsidémon

A rezsi általában a bérleti díjon felül fizetendő a bérlő által (kivéve, ahol azt a bérleti díj már tartalmazza), ami sok esetben a tulajdonos nevére érkezik. Az esetleges be nem fizetés ilyenkor a tulajdonost terheli, de ennek elejét lehet venni azzal, ha a közművek számlái ideiglenesen az albérlő nevére kerülnek. Ilyenkor a bérlő szerződik a szolgáltatókkal és őt terheli a felelősség, így az esetleges elmaradást is rajta fogják követelni.

Óvadék, azaz a kaució

A jogszabály szerint maximum 3 havi bérleti díj összege kérhető el kaucióként. Ez az összeg amolyan biztonsági letét a tulajdonosnak arra az esetre, ha az ingatlanban károkozás történne vagy elmaradna rezsibefizetés, ebből az összegből tudja rendezni. Amennyiben semmi ilyen nem történne, az összeg teljes egésze visszajár az albérlőnek. Szokott olyan előfordulni, hogy a kauciót ‘lelakják’, ez közös megállapodás kérdése.

A családalapítás kérdése

Tévhit, hogy kell a tulajdonos engedélye a gyerekvállaláshoz. Valóban az albérlőnek kötelessége bejelenteni a tulajdonos felé, ha valaki életvitelszerűen odaköltözik, ez alól kivételt képeznek a kiskorúak. A vendégekhez sem kell engedély, amíg nem maradnak tartósan, vagyis nem életvitelszerűen tartózkodnak ott.

Bejelenteni vagy nem bejelenteni?

A bejelentés a bérlőt nem jogosítja fel sem az ingatlan tulajdonlására, sem a használati jogra, viszont jelentősen megkönnyítheti az életét. Bármilyen hivatalos ügy intézésekor, orvoshoz menni, stb. könnyebb a lakóhely szerinti illetékes helyen, így érdemes megfontolni. A bejelentés csak a tulajdonos engedélyével lehetséges, a tartózkodási hely létesítése maximum  5 évre szól. Amennyiben nem újítják meg, megszűnik.

Eladhatják a fejem fölül a házat?

Igen és nem! Eladni el lehet a bérelt ingatlant, de azonnali hatályú kiköltöztetés csak különösen indokolt esetben lehetséges. A felmondási idő általában a bérleti szerződésben az elején megállapításra került, így attól csak közös megegyezéssel lehet eltérni. Amennyiben hamarabb kerül sor az eladásra, mint ahogy a felmondási idő letelik, úgy a jogszabály kimondja, hogy a régi és az új tulajdonos egyaránt felel a bérleti szerződésben foglaltakért. Szóval, ha 60 nap a felmondási idő, de 20 nap alatt új tulajdonos lett, akkor neki kell még 40 napig türelmesen várnia a kiköltözést.

Ezek a dolog hivatalos részei, de vannak amolyan íratlan szabályok, amikről azt hinnénk, mindenki számára egyértelműek, de a gyakorlatban néha úgy tűnik, mégsem.

A jó bérlő időben fizeti a vállalt költségeket, karbantartja és vigyáz az ingatlanra és annak berendezéseire és környezetére, továbbá betartja a lakóközösség (már ha van) által meghatározott együttélési szabályokat!

A jó bérbeadó biztosítja a biztonságosan használható ingatlant, az esetleges felújításokat és szükséges javításokat elvégzi/elvégezteti rajta, nem szól bele az albérlő magánéletébe és bár a tulajdona az ingatlan, nem megy be oda kopogás vagy az albérlő tudta nélkül!

Így lehet mindkét fél számára gyümölcsöző ez az üzleti kapcsolat.



Címke: hasznos
Inline
Inline