Egyesek szerint a páfrány kókad, ha eső készül, mások a mimózát figyelik, mert lehullajtaná a leveleit, ha vihar közeleg. Vajon csak babona, vagy van valami tudományos alapja is annak, hogy bizonyos növények időjárásra reagálnak? Ránézhetsz az eperfára, de most segítünk értelmezni, mit “mondanak” a növényeid az égről.

Kinek van beépített meteorológusa? A növényeknek!

Nem varázslat, hanem biológia: bizonyos növények képesek érzékelni a levegő páratartalmát, a légnyomást vagy a fényviszonyok változásait, és ezekre fizikai reakcióval válaszolnak. Ezt használták ki a régi népi megfigyelők is, amikor a fenyőtoboztól várták az időjárásjelzést. A toboz ugyanis nyitott vagy zárt állapotával valóban képes jelezni a levegő nedvességtartalmát – ha becsukódik, nagy valószínűséggel eső közeleg.

A mimóza, aki nem bírja a feszültséget

A szemérmes mimóza (Mimosa pudica) nemcsak érintésre csukja össze leveleit, hanem hőmérséklet- és páratartalom-változásokra is. Ha feszült a levegő, a mimóza gyakran “elkomorodik” – vagyis leveles habitusa másképp néz ki, mint nyugodt napokon. Ez a növény ionáramok és sejtnyomás változása révén mozgatja leveleit, amit a tudomány már régóta vizsgál.

Páfrány, a kókadt próféta

A páfrányfélék népszerűek, de nem csak dísznövényként: van, aki szerint eső előtt megereszkedik a levelük. Ez valóban megtörténhet, ha a lég nedvességtartalma ugrik meg, vagy a gyökerek túl sok párát éreznek. Ez azonban nem biztos előrejelzés, inkább érzékeny reakció egy környezeti változásra. Mint minden élőlény, ők is jeleznek – csak kicsit halkabban, mint egy meteorológus.

Mennyire lehet hinni nekik?

A növények nem időjárás-jelentések, de képesek jelezni a környezet változásait. Ha rendszeresen figyeled őket, tényleg segíthetnek abban, hogy észrevedd a közelgő változásokat:

  • A fenyőtoboz bezárul nedvesség hatására, így segíthet az eső előrejelzésében.
  • A mimóza levelei záródnak páratartalom vagy hőmérséklet változásakor.
  • A páfrányok kókadása vagy leveleinek tartása változhat a levegő nedvességétől.

Emellett persze az időjárás-app se rossz, de nincs olyan stílusos, mint egy mimóza vagy egy díszes páfránylevél.

Inkább egy páfrány, mint egy meteorológus a nappaliba?

Ha legközelebb azt érzed, hogy a növényed furcsán viselkedik, lehet, hogy csak szólni próbál: érkezik egy zápor, jön a hidegfront, vagy egyszerűen több vizet kér. Ha pedig semmi extra nem történik, akkor is ott van veled egy zöld barát, aki legalább dekorációnak szuper.

Források:

  • Simons, P. J. (1992). The role of ion fluxes in the rapid leaf movements of Mimosa pudica L. Plant, Cell & Environment, 15(7), 823–829. DOI: 10.1111/j.1365-3040.1992.tb01018.x
  • Darwin, C. (1880). The Power of Movement in Plants.
  • Buchanan, B., Gruissem, W., & Jones, R. (2015). Biochemistry and Molecular Biology of Plants.
  • Dawson, C., & Vincent, J. F. V. (1997). The hygroscopic movement of the pine cone scale: functional morphology and mechanical principles. Journal of Experimental Biology, 200(21), 2723–2732.