Ha kicsit szétnézünk az ingatlanok világában, mindkettőt olvashatjuk folyamatosan.

Az egyik oldal tényként közli, hogy olcsóbbak lettek a házak, míg a másik oldal drágulást állít. Most melyik az igaz?

Tulajdonképpen mindkettő, attól függ honnan nézzük. Ha onnan, hogy mennyit szeretnének az eladók kapni a portékájukért és mennyit kapnak valójában, akkor beszélhetünk áresésről, míg azok, akik vásárolnának és azt látják, hogy az a hirdetésekben szereplő eladásra szánt otthonok vagy telkek dupla áron vannak hirdetve, akkor jelentős drágulást lát.

Ingatlanpiaci szempontból persze a becsült drágulás meg nem valósulása is már csökkenésnek minősül. Mégis érdemes egy kicsit számolgatni:

Vegyünk példának egy 1 millió forintos házat, amit nevezzünk most tündérlaknak, amire 20 százalékos áremelkedést emlegetnek. Ez nem tűnik olyan soknak, ugye? Aztán egy kicsit utánaszámolunk.

  • Az első negyedévben így lesz az 1 millió forintból a plusz 20 százalékával együtt 1 200 000.
  • A második negyedévben már az 1 200 000 forint 20 százalékát vesszük, ami 240 ezer forint, így lesz az eredmény 1 440 000 forint.
  • A harmadik negyedévben az 1 440 000 forint 20 százalékát nézzük, ami 288 ezer forint, így kapunk 1 728 000 forintot.
  • A negyedik negyedévben az 1 728 000 20 százalékát számolva kapunk 345 600 forintot, így az eredmény már 2 073 600 forint.

Így lett a kicsike tündérlak a 20 százalékos emelkedésből egy év alatt az eredeti összeg bő duplája. De tény, hogy ez közel sem jelent akkora drágulást, mintha már 3 millió forintban kerülne. A klasszikus akciócsali itt is beválik: a jócskán megemelt összegből engednek valamennyit, hogy az ember úgy érezze, az ár csökkent és a végén ő nagyon jól jár.

Persze az egész ingatlanpiac azért nem ennyire egyszerű, sok szempont és tényező befolyásolja egy ingatlan aktuális értékét. Mégis az egyszeri ember momentán mégis inkább a drágulást látja, akkor is, ha némi visszaesés volt tapasztalható a járvány miatt. Az, hogy nem jött annyi külföldi befektető, a kisember számára, aki szeretne saját otthont, nem oszt vagy szoroz, hogy a gazdaság hogyan éli meg, inkább azon morfondírozik, hogy mik az ő lehetőségei ahhoz, hogy lakása vagy háza legyen. Ehhez vagy rendelkezésére áll az összeg egy része vagy egésze, és/vagy hitelt vesz fel és él a támogatásokkal, ha tud, ha nem örökölt vagy jutott másképp otthonhoz.