Az újrahasznosítás jegyében.

Vandra Katalin egy amerikai stílusú postaládát látva arra gondolt, a már meglévő régi, Singer varrógéphez való dobozát hasznosítva maga készít hasonlót. Az eredmény varázslatosra sikeredett, ezért megkértük Katalint, mutassa be nekünk részletesen, hogyan, milyen anyagok felhasználásával alkotta meg.

“A kapunk oszlopán egy megörökölt, régi, ütött-kopott postaláda állt eddig. Mivel magát a kerítést is végre elkészítettük véglegesre, így lekerült ez a rozsdás csúnyaság. Már ekkor tudtam, hogy az eredetit semmiképpen sem szeretném visszatenni.

Előző héten, az autóban utazva és onnan kitekintve véletlenül észrevettem egy fa gerendára szerelt, boltban vásárolt amerikai stílusú, lenyitható postaládát egy kis ház kapujában. Nagyon megtetszett, és ekkor a formáját szemrevételezve, az a bizonyos szikra kipattant a fejemben, hogy van nekem egy évekkel ezelőtt kapott Singer varrógépdobozom, amit fel tudnék erre a célra én is használni. Eddig porosodva, egy sarokban várta jobb sorsát, hogy megszépülhessen, mint egy hernyó, aki tudja, hamarosan pillangóvá fog válni.

Mivel szeretek barkácsolni, alkotni, nem kellett elrohannom a boltba a szükséges dolgokért, mert ezek már teljesen más célra, de meg is voltak hozzá.

Szükségem volt:

  • fűrészre (amivel a doboz elejét levágtam ott, ahol a postaládát ki lehet nyitni),
  • falapra (amit az aljára csavarral erősítettem fel, ill. amiből a rá való tetőt szabtam ki),
  • festékre (az egészet átfestettem kívül-belül, hogy időjárásálló legyen),
  • pár darab zsindelyre (ami más munkából megmaradt, és amit hosszú csíkokra vágtam fel, ill. bevagdostam és lekerekítettem a sarkait, hogy hódfarkú cserépre hasonlítsanak). Ezeket néhány helyen a végeknél csavarral rögzítettem fel a tetőre.
  • Kapupánt, zsanér, csavarok (amelyek az elülső lap nyitásánál szükségesek),
  • dekorációként a hobbyboltokban készen kapható fa figurák (az ablakok, az ajtó és a többi apróság, úgymint cicák, alma, madárka), amelyek faragasztóval lettek felhelyezve az oldalára.
  • Az ablak zsalugáterének pedig fagylaltpálcikákat, spatulákat vágtam fel.

 

A zsindely feldarabolásának művelete közben ajánlatos felhúzni egy gumikesztyűt, mert üvegszál is van benne. Ez később szúrja és irritálja a bőrt. Tapasztalatból tudom mondani, mert én elfelejtettem az alkotás hevében.

Nálam a munka folyamatában jönnek az újabb és újabb ötletek és megoldások, nem állok meg rajta agyalni. Ilyenkor nincs sem idő, sem más, kikapcsolom az agyamat és saját magamat. Ezért az esetemben egy nap kellett az egész elkészítésére, de mivel a ráragasztott díszítéseket is lefestettem az egész Singer dobozzal együtt, a száradás miatt csak másnapra lettem teljesen készen.

Mivel minden megvolt otthon hozzá, ami szükséges, így nekem semmibe sem került, csak az időmbe. Viszont ha komolyabban kell válaszolnom erre a kérdésre, akkor szerintem az alapanyagok eltérőek lehetnek, szerencse és beszerzési forrástól függően. Pl. a használt zsindelyt és Singer borítót/tetőt/fedelet/dobozt (sokan eltérően nevezik, ezért célszerű többféleképpen is rákeresni az interneten), elérő árban lehet beszerezni. 0-tól kb. 5 ezerig. A ráragasztott fa figurák pár száz forintos tételek voltak. A zsanérok, csavarok 3-4 ezer forint körül vannak, szintén beszerzési forrástól függően.”

Köszönjük, hogy bemutathattuk Olvasóinknak, hogyan készült az újrahasznosítás jegyében a mutatós postaláda! Aki szeretné, megcsodálhatja Katalin további alkotásait a blogján.