Fák alkotják a falat, a tetőt.

Az új-zélandi Ohaupo városánál találjuk azt a fatemplomot, amely nem pusztán természetes faanyagból, de szó szerint élő fákból épült.

A különleges templom gyakran ad helyet rendezvényeknek, esküvőknek.

Nem csoda, hogy sokan szeretnék itt kimondani az ’igent’ a meseszép növények között, a hihetetlen atmoszférájú kertben. A templom ugyanakkor a látogatók előtt is nyitva áll. Labirintus, árnyas padok, gondozott sétányok, csend és nyugalom várják az erre járókat.

Megálmodója, Barry Cox eredetig magánkertet szeretett volna létrehozni.

A faiparban dolgozó férfi mindig is mélyen vallásos volt, már 10 éves kora előtt pápának készült. Nagyon szerette a templomokat, sok tanulmányt készített róluk, tanulmányozta a tetőszerkezetüket, a falakat, az arányokat.

Fotó: Sally Tagg

Barry úgy véli, hogy ez a rajongása az olasz gyökereiből fakad. A két szenvedélyét kívánta ötvözni, amikor elhatározta, hogy fákból elkészíti a világ egyetlen élő templomát.

Fotó: treechurch.co.nz

A fák iránti rajongását lassan összekötötte a bevételszerzéssel: először egy olyan üzletbe fogott, amely nagyobb, akár 6 méter magas fák átültetését vállalta. Ez a munka egyébként a saját kertjének rendezését is felgyorsította, így a 4 évnyi munka már 20 évnyinek tűnt.

Fotó: treechurch.co.nz

„Egy nap kisétáltam a hátsó ajtón és úgy éreztem, hogy ez a hely egy templomért kiált – így kezdődött.” – emlékezett vissza a kezdetekre. 2011 áprilisában megtisztította a területet, elkészítette a fémkeretet és elővette azokat a tanulmányokat, amiket az évek során a templomokról készített.

Azt szerette volna, ha a falak és a tető határozottan különböznek egymástól. A templomhoz főként az alábbi fákat használta fel: szeldelt levelű éger, bordó levelű hopp bokor, japán kamélia, gömbjuhar, aranylombú piramistuja. Emellett rengeteg más faj, például különböző tölgyek, juharok, nyírek, tiszafák is nőnek a birtokon.

Barry a mézgás égert (Alnus glutinosa ‘Laciniata’) választotta a tetőhöz. A fajta elég rugalmas ahhoz, hogy jól lehessen alakítani a vaskerethez, néhány éven belül a fő ágak is a keret részévé váltak. Emellett ritkás lombú, átengedi a fényt.

Fotó: treechurch.co.nz

Az oltárnak különleges jelentősége van, ugyanis Barry családi templomából származik, Shannonból és a Comói-tó melletti márványból készült, ahonnan a férfi olasz ősei jöttek.

A falakat egy mirtuszfajta (Leptospermum macrocarpum ‘Copper Sheen’), egy ausztrál fafaj alkotja sűrű levelekkel, és olyan színnel, ami kőre emlékeztet. A növényt 6 hetente kell nyírni, mert bokrosan, dúsan nő.

A tető körül a  ‘Dublin Bay’ rózsa nő, a színe és a romantikus megjelenése, hosszú virágzása miatt választották. A sövény kamélia, amely a nyírást kivéve nem igényel sok ápolást. Mutatós, nyalóka formájú, tökéletesen arányos gömbjuharok nyúlnak ki a sövényből.

Barry eredetileg nem szerette volna a közönség elé tárni a templomot, de végül engedett a család és a barátok szelíd nyomásának. Mondani se kell, hogy a látogatók rajonganak a különleges helyért. Még olyan párok is szívesen házasodnak itt, akik egyébként nem vallásosak, mégis átéreznek valamit a hely szentségéből.

A kert rendezése, karbantartása persze nem kis munka. A birtokot most már nem Barry vezeti, eladta két segítőjének, akik vigyáznak a megkezdett munkára, a hely örökségére.

Forrás: www.stuff.co.nz