Sokan tapasztalják, hogy hiába marad ugyanazon az értéken a termosztát, a lakás mégis hűvösebbnek érződik. Ilyenkor könnyű a fűtésre, a kazánra vagy a radiátorokra gyanakodni, pedig a háttérben legtöbbször nem műszaki hiba áll.
A kinti időjárás, a beltéri páratartalom és a hőérzetünk működése együtt játssza velünk ezt a trükköt. A hőérzet ugyanis nem egyenlő a hőmérséklettel: amit melegnek vagy hidegnek érzünk, azt több tényező együtt alakítja ki, és ezek közül sok teljesen független attól, mit mutat a termosztát.
Amikor a falak „hidegebbek”, mint a levegő
Tartós hideg időszakokban a lakás szerkezete – falak, födémek, padló – fokozatosan lehűl. Ezek a felületek ilyenkor hőt vonnak el a testünktől, még akkor is, ha a levegő hőmérséklete eléri a megszokott szintet.
Egy egyszerű példa: ha mezítláb ráállunk a hideg csempére, azonnal fázni kezdünk, miközben a szoba levegője meleg. Ugyanez történik nagyobb léptékben a teljes lakásban is. Minél nagyobb a különbség a levegő és a felületek hőmérséklete között, annál hidegebbnek érezzük a teret.
A páratartalom rejtett szerepe
A téli fűtési szezonban a beltéri levegő gyakran túl száraz. Száraz levegőben a bőr gyorsabban párologtat, így a testünk több hőt veszít. Emiatt ugyanaz a 21–22 fok hidegebbnek tűnik, mint egy párásabb napon. Ez magyarázza azt is, miért érezzük komfortosabbnak ugyanazt a hőmérsékletet egy enyhébb, párásabb időszakban, mint egy száraz, hideg téli napon.
Huzat akkor is, ha minden zárva van
Sokan esküsznek rá, hogy „valahol biztosan huzat van”, pedig minden ablak csukva. A jelenség mögött gyakran apró légmozgások állnak, amelyeket a hőmérséklet-különbségek hoznak létre. A hidegebb falak mentén lefelé áramló levegő, a hőhidaknál kialakuló légáramlás vagy egy rosszul elhelyezett bútor mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakás hűvösebbnek érződjön.
Az érzékelés is változik
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a hőérzetünk az év során alkalmazkodik. Ősszel a 20 fok még melegnek tűnik, tél közepén viszont már kevésnek érezzük. Ez nem a lakás hibája, hanem az idegrendszer természetes reakciója.
Miért nem elég csak feljebb tekerni a fűtést?
Sokan ilyenkor automatikusan emelik a hőfokot, ami rövid távon segíthet, hosszú távon viszont energia-pazarláshoz vezet. Ha a falak, a páratartalom és a légmozgás nincs egyensúlyban, a plusz fűtés sem hozza meg a várt komfortérzetet. A valódi megoldás nem mindig a magasabb hőmérsékletben rejlik.
