Az okosotthon első generációja nagyjából arra volt büszke, hogy telefonról felkapcsolhattuk a lámpát. A következő lépcső a hangvezérlés lett: már fel sem kellett állni, elég volt megkérni egy digitális asszisztenst. A most formálódó új korszak viszont ennél jóval személyesebb: az otthon nemcsak azt figyelheti, mit kérünk tőle, hanem azt is, ki kérte.
A nagy technológiai gyártók egyre több olyan rendszeren dolgoznak, amelyek személyhez kötött beállításokat, mesterséges intelligenciát és egymással kommunikáló otthoni eszközöket kombinálnak. Ettől a „smart home” lassan átfordulhat „personal home”-ba: ugyanaz a szoba máshogy viselkedhet attól függően, ki lépett be.
Nem ugyanazt szeretjük otthon
Az egyik családtag 21 fokban érzi jól magát, a másik 24 alatt pulóvert keres. Valaki erős fényben olvas, más este csak hangulatvilágítást szeret. Egyikünk híreket hallgat reggel, a másik zenét. Ma ezeket külön-külön kell beállítani. A jövő rendszere viszont össze tudja kapcsolni a személyt a preferenciáival. Ha felismeri, ki van a helyiségben, elméletileg automatikusan módosíthatja a világítást, zenét, képernyőn megjelenő információt vagy akár bizonyos kényelmi beállításokat.
De honnan tudja, ki vagyunk?
Több lehetőség is létezik. Azonosíthat minket a telefonunk, viselhető eszközünk vagy más, helyben működő jelenlétérzékelő rendszer. Egyes technológiák arcfelismerést is használhatnak, mások kevésbé érzékeny módszereket választanak. Ez adatvédelmi szempontból óriási különbség. Nem mindegy, hogy egy kamera folyamatosan elemzi a lakásban mozgó embereket, vagy egyszerűen a telefonunk közelsége alapján tudja a rendszer, ki érkezett haza.
Az AI nemcsak parancsra reagálhat
A mesterséges intelligencia egyik ígérete, hogy nem kell minden automatizálást előre kézzel beprogramozni. Ma gyakran nekünk kell szabályokat létrehozni: „ha este hét van, kapcsold fel ezt a lámpát”, „ha 25 fok fölé megy a hőmérséklet, húzd le az árnyékolót”.
Egy fejlettebb rendszer viszont idővel megtanulhatja a szokásainkat. Észreveheti például, hogy hétköznap reggel ugyanakkor indulunk, esténként ugyanazt a világítást használjuk, vagy napsütésben rendszeresen lehúzzuk a redőnyt. Ez kényelmes, de csak akkor, ha jól érti a szokást. Kevés idegesítőbb dolog lenne annál, mint amikor a lakás magabiztosan „megtanulja”, hogy minden kedden szeretünk sötétben ülni, pedig csak egyszer égett ki az izzó.
A Matter sok mindent egyszerűsíthet
Az okosotthon egyik régi problémája, hogy a különböző gyártók eszközei nem mindig beszélnek ugyanazon a nyelven. A Matter szabvány célja, hogy több márka eszközei könnyebben működjenek együtt. Ez azt jelentheti, hogy ugyanaz a központ vezérelhet lámpát, konnektort, termosztátot, zárat és más kompatibilis készüléket.
A felhasználó szempontjából ez fontosabb lehet, mint bármelyik látványos mesterségesintelligencia-funkció. Egy okosotthon ugyanis akkor igazán hasznos, ha nem kell öt külön alkalmazást megnyitni ahhoz, hogy lekapcsoljuk a lakást.
Az adatvédelem lesz a nagy kérdés
Minél többet tud rólunk az otthonunk, annál fontosabb, hogy tudjuk, hol tárolja ezt az információt. Egy személyre szabott rendszer ismerheti, mikor vagyunk otthon, milyen szobát használunk, mikor alszunk, milyen médiát fogyasztunk vagy milyen hőmérsékletet szeretünk. Ez rendkívül érzékeny adat. Ezért vásárláskor egyre kevésbé lesz elég azt megnézni, milyen szép a kijelző. Fontos kérdés lesz, hogy az adatok helyben maradnak-e, továbbítják-e őket felhőbe, meddig tárolják, és mit lehet törölni.
Mi történik, ha nincs internet?
Ez az okosotthon egyik legegyszerűbb tesztje. Ha egy okos lámpát internetkimaradáskor nem lehet felkapcsolni, akkor az nem túl okos rendszer. Ugyanez igaz ajtózárra, termosztátra vagy árnyékolásra. A következő generációban valószínűleg egyre több funkció működik majd helyben, internet nélkül is. Ez nemcsak megbízhatósági, hanem adatvédelmi előny is.
Az igazán intelligens otthon talán kevésbé látványos
A jövő okoslakása nem feltétlenül lesz tele villogó képernyőkkel. Sőt, valószínűleg akkor működik jól, ha alig vesszük észre. Belépünk, megfelelő a fény, kellemes a hőmérséklet, a felesleges készülékek nem fogyasztanak, és a rendszer nem kérdez ötpercenként valamit. Az igazi fejlődés talán nem az lesz, amikor a lakás mindenről tud. Hanem amikor tudja, mikor ne zavarjon minket.














