Kevés olyan ingatlanos mondás él olyan makacsul, mint az, hogy „ha az utcáról nézed, a jobb oldali kerítés a tiéd”. Van, aki bal oldalira emlékszik, más szerint a szép oldalnak kell a szomszéd felé néznie, megint más biztos benne, hogy minden második kerítésrész automatikusan közös.

A valóság ennél jóval kevésbé mesekönyvszerű. A kerítés létesítését, használatát és fenntartását többféle szabály, helyi előírás és a tulajdonosok megállapodása is befolyásolhatja. Az általános szomszédjogi szabály egyik fontos kiindulópontja viszont az, hogy a két ingatlant elválasztó kerítés használatára a tulajdonosok közösen jogosultak.

Nincs univerzális „jobb oldali kerítés” szabály

Az ország minden ingatlanára alkalmazható olyan egyszerű rendelkezés, hogy az utcáról nézve mindig a jobb oldali kerítést kellene egyedül fenntartanunk, nincs. Ettől még helyi építési előírások rendelkezhetnek arról, hol kell kerítést létesíteni, milyen lehet annak kialakítása, és régebbi ingatlanoknál történeti vagy helyi gyakorlat is kialakulhatott. Ezért ha új kerítést építünk vagy komoly vita alakult ki, első lépésként nem a szomszéd nagybátyjának emlékeit, hanem az adott település vagy kerület hatályos helyi szabályait érdemes megnézni.

Ki fizeti a javítást?

A szomszédos ingatlanokat elválasztó kerítés fenntartási költségeit elsődlegesen az határozhatja meg, milyen arányban kötelezi a feleket jogszabály vagy a saját megállapodásuk a kerítés létesítésére, illetve fenntartására. Ha ilyen külön szabály vagy megállapodás nincs, a költségek megosztásánál a határolt földhosszúság aránya válik fontossá.

Egyszerű helyzetben, amikor ugyanaz a kerítésszakasz választ el két szomszédos telket, ez a gyakorlatban közös teherviselést jelenthet. De nem minden kerítéshelyzet egyforma, ezért nagyobb költségnél érdemes előre írásban tisztázni, ki mit vállal.

Ha én szebb kerítést szeretnék, fizessen a szomszéd is?

Itt kezd érdekes lenni a történet. Más dolog egy omladozó, veszélyes kerítés szükséges javítása, és más egy teljesen használható kerítés lecserélése azért, mert az egyik tulajdonos antracit lamellás prémium rendszert szeretne motoros világítással. A szükséges fenntartási költség és az egyéni igényből eredő többlet nem feltétlenül ugyanaz.

Ha az egyik fél lényegesen drágább, esztétikai vagy extra funkciókat tartalmazó megoldást szeretne, célszerű erről előre megegyezni. Ellenkező esetben nehéz arra számítani, hogy a másik automatikusan örömmel kifizeti a dizájnfelár felét.

Kinek a telkére kerüljön?

Új kerítésnél a telekhatár pontos helye alapvető kérdés. Régi kerítéseknél nem mindig biztos, hogy a meglévő vonal pontosan egybeesik az ingatlan-nyilvántartási határral. Néhány tíz centiméter eltérés évtizedek alatt komoly vitát okozhat. Ha bizonytalanság van, nem érdemes szemre, sövényhez vagy régi karóhoz igazítani az új kerítést. Ilyenkor földmérő bevonása sokkal olcsóbb lehet, mint később egy elkészült kerítést áthelyezni.

A szép oldalnak tényleg kifelé kell néznie?

Ez az egyik leggyakoribb kerítéses legenda. Bizonyos helyi vagy településképi szabályok előírhatnak kialakítási követelményeket, de nincs minden magyarországi magánkerítésre automatikusan alkalmazható általános szabály, amely szerint a „szép oldalnak” kötelezően a szomszéd felé kell néznie. Ettől függetlenül esztétikailag és biztonság szempontjából sok kerítésrendszert eleve meghatározott tájolásra terveznek.

Felhasználhatom a közös kerítést futónövényhez vagy polchoz?

Mivel az elválasztó kerítés használata közös jogosultságokat is érinthet, nem szerencsés egyoldalúan olyan módosítást végezni rajta, amely károsítja, túlterheli vagy a másik fél használatát zavarja. Egy könnyű futónövény és egy több száz kilós szerkezet nyilván nem ugyanaz. Ha valamit fúrni, rögzíteni vagy jelentősen terhelni szeretnénk, érdemes előzetesen egyeztetni.

Mi van, ha a szomszéd nem akar fizetni?

Elsőként érdemes tisztázni, valóban szükséges fenntartási munkáról van-e szó, és milyen szabály alapján kell megosztani a költséget. Készítsünk fotót az állapotról, kérjünk árajánlatot, és írásban is egyeztessünk. Egy kidőléssel fenyegető kerítésnél más a helyzet, mint néhány lepattogzott festékfoltnál. Ha nincs megegyezés, jogi út is szóba kerülhet, de egy kerítésper könnyen többe kerülhet időben, pénzben és idegben, mint maga a javítás.

A kerítés nemcsak határ, hanem közös ügy

A kerítés furcsa tárgy: fizikailag elválaszt két ingatlant, mégis gyakran éppen emiatt kényszeríti együttműködésre a két tulajdonost. A legjobb megoldás ezért rendszerint az, ha nagyobb munka előtt írásban megegyeznek a típusról, költségről, kivitelezőről és arról, ki mit fizet. Így a kerítés valóban a telkeket választja el. Nem a szomszédokat.