Praktikus

A klímaváltozás fogja megreformálni a társadalmukat és az életmódunkat

Az, ahogy, amiben és ahol most élünk az átmeneti állapot.

A klímaváltozás bekövetkezik, ha akarjuk, ha nem, a jelen életvitelünk maximum felgyorsítja a folyamatot. Hogy jó vagy rossz irányú lesz ez a változás, csak rajtunk múlik, az alkalmazkodási képességünk jelentheti a túlélés zálogát. Már évszázadokkal ezelőtt is a lehűlés ökológiai, demográfiai és társadalmi krízist idézett elő, ami háborúkhoz, népvándorláshoz, járványokhoz vezetett és a küszöbön a következő. Közel sem biztos, hogy pont egy jégkorszak fog lecsapni ránk, de az éghajlatváltozással az áradások, aszályok és időjárási szélsőségek az egész emberiségre hatással lesznek.

Amióta az eszünket tudjuk, az embernek az alapvető szükséglete az élelmiszer, az ivóvíz és a fedél a feje fölé. Persze sokan nem érik be ennyivel és egyre nagyobb szakadék tátong a szegénységben nyomorgók és a luxusban élő gazdagok között, de a Föld erőforrásai végesek. 30 év múlva hogyan fogjuk megoldani 9 milliárd ember alapvető szükségleteinek kielégítését, ha tulajdonképpen már most sem megy?

Fogynak az erőforrások, a termőföldek elsivatagosodnak, a változékony időjárás megnehezíti a termesztést, a vízi élővilág kipusztul a szennyezett óceánokban, a tiszta ivóvíz szintén fogyóban. Ezeknek egyenesági következménye, hogy drágábbá válnak a zöldségek, gyümölcsök, a faanyagok, de még fűtés is. A luxusban élő milliárdosok azt hiszik, megúszhatják ezt, de a sok pénz is kevés lesz, ha nincs már tiszta levegő, víz és mondjuk bármilyen élelmiszer.

Mi lenne a megoldás?

A tanyasi önellátás reneszánsza, visszahozni azt, ahogy a nagyanyáink éltek. Magunknak termelni és beérni kevesebbel. Már most is egyre divatosabbá válik a magánkertek művelése, de a jövőnk is ebben rejlik. Persze a panellakásban nehéz földet művelni, de talpalatnyi helyeken is meg lehet termelni ezt-azt, ami mind hozzátesz a szebb jövőhöz sok kicsi sokra megy alapon. Ahol viszont van hozzá terület, érdemes térkő, gyep és feszített víztükrű medence helyett a konyhakertekbe erőforrásokat invesztálni, ami idővel kifizetődővé fog válni.

Azon túl, hogy értékkel bír a saját kezünk munkájával elért eredmény, legalább tudjuk honnan kerül az asztalunkra a zöldség, a gyümölcs és talán a hús is. Kevesebb vegyszer, kevesebb mesterséges növesztőszer, és máris egészségebbé válik mindaz, amit elfogyasztunk.