Bár sokan ábrándoznak arról, hogy a tiszta otthonért nem kell erőfeszítéseket tenniük.
Az első robotporszívót még 1997-ben mutatták be, de csak 2002-ben kezdett igazán népszerű lenni, amikor az amerikai iRobot piacra dobta a Roomba nevű készülékét. A sikeren felbuzdulva több cég is gyártani kezdte a különböző robotporszívókat, melyek manapság egyre több háztartásban megtalálhatóak.
A varázsa az önállóságában rejlik, amit az automatizált technika biztosít. Ultrahang vagy lézeres tapogatás segítségével tájékozódik, hogy az akadályokat kikerülve szívja fel a szennyeződéseket. Az energiáról akkumulátor gondoskodik, amit egy földi dokkoló tölt fel, amihez a gép magától megy, ha alacsonynak érzékeli a töltöttségi szintet. Így takarít akkor is, ha a közelben sem vagyunk. Ami az előnye, lényegében az a hátránya is, mert az önállósága ellenére oda kell figyelnünk arra, hogy biztosítsuk számára a feltételeket.
A kijelölt takarítási területnek egyenletesnek és körülhatároltnak kell lennie!
Különben előfordulhat, hogy leesik a lépcsőn.
Vagy nyitva felejtett ajtónál kijut a házból és beleesik a medencébe, egy gödörbe, egy aknába vagy egyszerűen túlterheli, amikor megpróbálja felporszívózni a pázsitot.
A különböző tárgyakat fel kell szedni az útjából!
A por és morzsák felszívására találták ki, egy fürdőkilépő, egy függöny, egy fülhallgató, vagy bármi apróság megakaszthatja a munkafolyamatot.
Ha robotporszívót vásárolunk, vegyük számításba a háziállatunkat is!
Vannak állatok, akik félnek tőle.
Vannak, akik ellenségnek tekintik.
Vannak, akik csak játszanak vele.
A legkellemetlenebb talán mégis az, amikor állatürüléket talál, majd módszeresen, küldetéstudattól vezérelve szétkeni.
Az alapok betartásával azonban valóban egy hasznos segítőt vásárolhatunk.
Forrás: BoredPanda
