Volt egy őszi szombat, amikor elhatároztam, hogy végre rendbe teszem a kert sarkában dőlt diófát. A szomszéd kölcsönadta a láncfűrészét, én meg nagy lelkesedéssel – és nulla tapasztalattal – nekiálltam. Aztán jött az első visszarúgás, a fülledt benzingőz, és a felismerés: a láncfűrész nem játék. Később olvastam, hogy évente több mint százezer ember kerül kórházba láncfűrész-baleset miatt. És ezek többsége nem favágó, hanem hétvégi kertész.
A „hétvégi harcosok” hibái
A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói szerint a legtöbb sérülést nem a szakemberek, hanem az alkalmi felhasználók szenvedik el. Ők azok, akik ritkán kapnak oktatást, nem viselnek védőfelszerelést, és gyakran túlbecsülik a rutinjukat. Pedig a láncfűrész nem csak a fát, hanem pillanatok alatt a nadrágot és a bőrt is elvághatja.

A legtöbb baleset a karon vagy a lábon történik – pontosan ott, ahol semmi sem védi a testet. Éppen ezért a szakértők szerint a legfontosabb a megfelelő öltözet. Létezik például egy anyag, amit eredetileg golyóálló mellényekhez fejlesztettek: a Kevlar. Ebből készülnek a speciális védőnadrágok, úgynevezett „chaps”-ek, amelyek megállítják a láncot, mielőtt baj lenne.
Nem csak a fűrész veszélyes
Meglepő, de a legtöbb halálos balesetet nem is maga a fűrész okozza, hanem a kidőlő fa vagy az ág, ami a kezelőre zuhan. Az erdészeti statisztikák szerint a rosszul felmért vágási szög, a nem biztonságos testtartás és a figyelmetlenség a három fő ok.
Ezért hangsúlyozzák a szakértők a tudatos előkészületet: nézzük meg, merre dől a fa, ellenőrizzük, hogy nincs-e a közelben valaki, és mindig legyen szabad menekülőút. Egyetlen rossz mozdulat sem éri meg a kockázatot.
A láncfűrész tudománya – és a józan ész
A láncfűrész működésének lényege az, hogy a láncon lévő apró fogak elképesztő sebességgel forgó pengévé állnak össze. Egy kis hiba – például egy faág elmozdulása vagy egy megcsúszó talaj – elég ahhoz, hogy a gép visszarúgjon. Ezért a szakértők szerint a kezdőknek érdemes oktatóvideókat nézni vagy akár tanfolyamra menni, mielőtt magukra maradnak az erdőben egy benzines szörnyeteggel.
A Penn State kutatói szerint a legfontosabb, amit megtanulhatunk: mindig tartsuk szem előtt a környezetet. A fűrész csak az egyik veszélyforrás, de a természet is kiszámíthatatlan – főleg, ha a gravitáció is közbeszól.
Egy kis tisztelet a gép iránt
Azóta, ha láncfűrész kerül a kezembe, már nem a horrorfilmek jutnak eszembe, hanem az a bizonyos diófa a kert sarkában – és az, hogy milyen szerencsés voltam. A láncfűrész a kertész barátja is lehet, de csak akkor, ha tisztelettel bánunk vele. Sisak, szemüveg, kesztyű, védőnadrág – ez a négyes ma már alap. A józan ész pedig az ötödik.
Mert a kertben nem kell hősnek lenni – elég, ha épségben visszük be a fát a kandalló mellé.














