Kerti sütögetés, bográcsozás, szalonnasütés – minden adott a jó hangulathoz. A társaság nevet, a kolbász sistereg, a bográcsban rotyog a pörkölt… csak te nem látsz semmit, mert a füst éppen a szemedbe száll. És hiába állsz arrébb, a füst követ. Véletlen? Aligha! Nézzük, mi áll a jelenség mögött.
A füst nem gonosz, csak fizika
A füst valójában apró szilárd részecskék és gázok keveréke, amelyek a tűz égésekor keletkeznek. Ezek könnyebbek a levegőnél, ezért felfelé szállnak. Hogy merre indulnak tovább, azt a levegő mozgása – azaz a huzat, a szél és a hőmérsékleti különbségek – határozzák meg. Szóval nem a füstnek van ellened személyes bosszúja, hanem a fizika játssza a tréfát.
Miért pont ott, ahol állsz?
Az emberi test melege és mozgása befolyásolja a levegőt. Ha közel állsz a tűzhöz, tested körül felmelegszik a levegő, és kis örvények alakulnak ki. Ezek könnyen „behúzzák” a füstöt feléd. Magyarul: te magad vagy a füstmágnes.
A „szépre száll a füst” népi bölcsesség
Nem véletlen, hogy a régi mondás szerint „szépre száll a füst”. Ez persze inkább tréfás vigasztalás, mint tudományos magyarázat. De van benne valami kedves: ha már könnyezel a füsttől, legalább dicséretet kapsz mellé.
Mit tehetsz ellene?
- Válassz jó helyet: ha van egy kis szellő, mindig állj úgy, hogy a szél háttal legyen.
- Használj szélfogót: egy paraván, fal vagy bokor sokat segíthet.
- Mozogj többet: ha a füst téged követ, egy kis helyváltoztatással kijátszhatod – a fizika sem mindenható.
- Türelem: a füst iránya gyakran magától változik pár perc alatt.
Amikor a füst a társaság része
Legyünk őszinték: a füst kicsit mindig hozzátartozik a szabadtéri sütögetéshez. Ha nem csípi a szemed legalább egyszer, mintha nem is lett volna igazi a bográcsozás. És bár bosszantó tud lenni, közben mégis mosolyt csal az arcokra – hiszen jó ürügy egy kis nevetésre és arra, hogy valaki mindig kapjon egy dicséretet: „Nézd csak, rád szállt a füst, biztos azért, mert olyan szép vagy!”
