Halljuk a csengőszót, érezzük a fenyő illatát, felgyulladnak a fények – és már látjuk is magunk előtt a Mikulást, piros ruhában, fehér szakállal, jóízű nevetéssel. Sokáig azt hittük, ez a varázslat kulcsa. Egy friss kutatás szerint azonban a Mikulás igazi ereje nem a külsejében rejlik. Egy amerikai egyetemi kutatócsoport több száz „hivatásos” Mikulást vizsgált meg, és arra jutott: szinte bárkiből lehet hiteles Mikulás, ha valóban örömet akar adni.
Kik bújnak valójában a piros ruha mögé?
A kutatók több mint ötven Mikulással készítettek mélyinterjút, és közel kilencszáz további résztvevőt kérdeztek meg az Egyesült Államokból. Az eredmény meglepően sokszínű képet rajzolt.

Vannak, akik tökéletesen megfelelnek a klasszikus elképzelésnek: idősebb, fehér férfiak, dús szakállal és pocakkal, akik szinte egész évben Mikulásként élnek. Mások kreatívan alakítják a szerepet. Egy sovány Mikulás például azt meséli a gyerekeknek, hogy „a Mikulás mostanában egészségesebben él”, míg egy hallókészüléket viselő Mikulás azt mondja, az valójában mikrofon, amin keresztül az északi sark főmanójával beszél.
És vannak azok, akik teljesen új utakat nyitnak: nők, színes bőrű Mikulások, mozgáskorlátozott szereplők. Egyikük motoros robogóval érkezik a felvonulásokra, másnak pedig meg kellett küzdenie azzal, hogy egy üzlet eleinte nem volt „kész” egy nem hagyományos Mikulásra.
Nem mindig könnyű hinni önmagunkban
A kutatás szerint ezek az „nem tipikus” Mikulások gyakran találkoznak elutasítással. Mégis kitartanak, mert úgy érzik, a szerep túlmutat a jelmezen. Számukra a Mikulás nem külsőség, hanem hivatás: jelen lenni, megnyugtatni, mosolyt csalni a gyerekek arcára. A kutatók ezt nevezik hivatásmegélésnek – amikor valaki nem azért végez egy szerepet, mert mindenben megfelel az elvárásoknak, hanem mert belső indíttatást érez rá.

Több mint karácsonyi történet
A tanulmány üzenete messze túlmutat az ünnepeken. Ugyanez igaz tanárokra, ápolókra, segítő foglalkozásokra vagy akár közösségi szerepekre is. Nem mindig az számít, hogy valaki megfelel-e az előzetes elképzeléseknek – sokkal inkább az, hogy mit tud hozzátenni a szerephez.
A kutatók szerint a szervezetek és közösségek vezetőin is múlik, mennyire engedik meg ezt a sokféleséget. Ha rugalmasabban gondolkodunk arról, ki „alkalmas” egy szerepre, sokkal több ember találhatja meg a helyét.
A Mikulás lényege
Ez a kutatás finoman, de határozottan emlékeztet valamire, amit talán mindannyian érzünk: a Mikulás varázsa nem a szakáll hosszán vagy a ruha szabásán múlik. Hanem azon, hogy valaki képes-e örömet adni, elfogadni önmagát, és hinni abban, hogy a kedvesség számít. Karácsonykor – és azon túl is – talán ez az üzenet a legfontosabb.
Forrás – az eredeti kutatás: Hymer, C.; Csillag, B.; Cockburn, B. (2023): Who’s Behind the Red Suit? Exploring Role Prototypicality within Calling Enactment among Professional Santas. Academy of Management Journal. DOI: 10.5465/amj.2023.1161














