Hihetetlen, de megtörtént: Magyarországon van már olyan település, ahol hivatalosan is korlátoznák a beköltözők számát. A Borsod megyei Mezőkeresztes lehet az első fecske, de könnyen lehet, hogy más falvak és városok is követni fogják. De miért lenne szükség ilyen drasztikus lépésre? Mutatjuk a hátteret!
Miért teltek meg a települések? – A túlzott népszerűség ára
Az utóbbi években az agglomerációs és vidéki települések lakosságszáma meredeken emelkedett. A home office és a rugalmas munkavégzés miatt sokan döntöttek úgy, hogy elég a városi nyüzsiből, inkább nyugalom kell. Csakhogy a víz, az áram, a csatornahálózat nem bővültek ilyen ütemben.
Mezőkeresztes polgármestere például nyíltan kimondta: a közműkapacitások a végüket járják, és ha nem szabnak gátat a költözési hullámnak, a település infrastruktúrája egyszerűen nem bírja el a terhelést.
Közműhiány, dugó, vízhiány – Ez várhat rád is, ha túl sokan költöznek
Nem csak a víz- és csatornarendszerek bírják nehezen: az úthálózat, a parkolási lehetőségek és az orvosi ellátás is hamar telítetté válhat. Aki mostanság bármelyik felkapott vidéki településen próbált közlekedni nyáron, az pontosan tudja, miről beszélünk.
A közösségi szolgáltatások is ki vannak feszítve: kevés az óvodai, iskolai férőhely, nincs elég háziorvos, és bizony a boltok polcain is gyakrabban tátonganak az üres helyek.
Mi az a “beköltözési stop”? – Nem tiltás, hanem fék
A jogszabályi háttér is változott. A nemrég életbe lépett “önazonossági törvény” lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák, kik és milyen feltételekkel telepedhetnek le náluk. Nem arról van szó, hogy senki sem költözhet – de például:
- elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot,
- hosszabb ügyintézés vár a költözőkre,
- csak akkor lehet lakcímet létesíteni, ha megfelel bizonyos kritériumoknak.
Ez persze nem ördögtől való: a cél az, hogy a település ne veszítse el a saját karakterét, ne váljon zsúfolt, élhetetlen hellyé.
De ki dönti el, hogy ki jöhet és ki nem?
A jegyző és az önkormányzat együtt vizsgálja majd meg a kérelmeket, és ha úgy ítélik meg, hogy a beköltöző nem terheli tovább a település rendszerét, akkor megkapja az engedélyt. Előnyt élvezhet például az, aki helyi kötődésű, vagy aki állami, önkormányzati támogatással vásárol ingatlant.
Jó ez vagy rossz? – Megosztó döntés, de egyre több helyen jöhet
A létszámstop kérdése nagyon megosztja a közvéleményt. Van, aki szerint ez szükséges ahhoz, hogy a helyiek ne szoruljanak háttérbe, mások viszont attól tartanak, hogy a piacot torzítja és diszkriminatív.
Egy biztos: ha a közműfejlesztések, az infrastruktúra és a szolgáltatások nem fejlődnek együtt a népességgel, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz más településeken is a létszámkorlát.
A jövő kérdése
Tehát a nagy kérdés: fejlesszünk vagy korlátozzunk? Ha a válasz a korlátozás, akkor az új lakóknak hosszabb procedúrára, akár több hónapos várakozásra kell felkészülniük. Ha viszont a fejlesztés mellett döntünk, akkor jelentős beruházások kellenek – ami viszont idő- és pénzigényes.
A döntés előtt minden településnek mérlegelnie kell: megőrizni a falusias nyugalmat, vagy fejlődni és növekedni – vállalva a nyüzsgést és a zsúfoltságot is.