Környezetbarát megoldás.

Manapság ha egy egyszerűbb, olcsóbb használati tárgy tönkremegy, inkább cseréljük, mint sem megjavítjuk vagy a még jól működő alkatrészeit felhasználva másikat készítünk helyette. Pedig – mint ahogyan az alábbi történet is jól mutatja – mielőtt új beszerzése mellett döntünk, érdemes átgondolnunk a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.

Lakatos Lívia zokniszárítója ment tönkre, azonban mivel az üzletekben készen kaphatók nem voltak számára megfelelők, inkább maga készített egyet – régi kerékpár kerekét felhasználva.

Volt egy műanyag zokniszárítóm, ami darabjaira hullott szét teregetés közben, és szükségem volt valamire, ami helytakarékos és nem megy tönkre pár év alatt. A boltban kapható szárítók nem tetszettek, sem a formájuk, sem a minőségük.

Mindig nézelődöm különböző “csináld magad” oldalakon. Azt hiszem, azok valamelyikén láttam korábban egy hasonló megoldást. Gondoltam, szétnézek az udvarunkban és ott volt félrerakva a biciklikerék, tipikusan a “majd jó lesz még valamire” dolgok között.

Amire szükség volt:

  • 1 db biciklikerék (gumi nélkül),
  • felakasztható csipesz (nem mindegyik alkalmas rá),
  • erős madzag,
  • küllőkulcs, csavarhúzó.

Ami fontos, hogy a csapágyat érdemes kiszerelni, illetve a helyét alaposan kimosni, mert a csapágy kenésére használt anyag ha esetleg kifolyik, akkor összekenheti a száradó ruhákat. Illetve érdemes küllőkulccsal kitekerni a küllőket, mert a speciális kialakítása miatt nem elég egy sima csavarhúzó. Én azért csavartam ki a küllőket, mert a régi szárítóról megmentettem a csipesztartókat, amiken a csipeszek lógtak és azok zárt gyűrűsek, csak a küllő kivételével lehetett felfűzni őket. Persze más rögzítésnél nem szükséges kitekerni a küllőket.

Ha figyelembe veszem, hogy nekem sajnos nem volt küllőkulcsom és megszenvedtem a szétszedésével, akkor 1 nap volt, míg elkészült. De maximum egy óra alatt el lehet készíteni. Ha valaki külön szeretné díszíteni, egyedileg festeni, akkor több idő lehet.

Csak pár darab új csipeszt kellett vásárolnom, ami kb. 300 Ft kiadás volt.

Nagyon elégedett vagyok vele. Számomra jobb, mint a bolti műanyagok. Nyugodtan kint hagyhatom a szárítón, a nap nem roncsolja, az esőtől nem rozsdásodik.

Köszönjük Líviának, hogy megosztotta velünk a zokniszárító történetét, reméljük, hogy többen kedvet kapnak hasonló újrahasznosítással kapcsolatos ötletek megvalósításához.