A kamat, ami lavinát indított el.

A szeptemberben bevezetett Otthon Start program – amely akár 50 millió forintig, fix 3 százalékos kamattal kínál államilag támogatott lakáshitelt – nemcsak a leendő lakásvásárlók körében keltett izgalmat, hanem az egész bankpiacot is mozgásba hozta. A szakértők szerint ez az első komoly lépés évek óta, amely képes lehet valódi versenyt teremteni a lakáshitelek között.

Kamatok hullámvasútján: hol tart most a piac?

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2025 októberében a piaci lakáshitelek átlagkamata 6,4–6,8 százalék között mozog. Ez ugyan alacsonyabb a tavalyi 8 százalékos szintnél, de még mindig komoly teher a családok számára. Egy 30 millió forintos, 20 évre felvett hitel esetében ez akár havi 55–60 ezer forint különbséget is jelenthet az Otthon Start kedvezményes ajánlatához képest.

A bankok eddig leginkább a biztonságos, fix kamatozású hitelek felé terelték az ügyfeleket, de a mostani állami konstrukció olyan alacsony szintre szorítja a kamatot, amelyhez a piaci szereplők önerőből aligha tudnak alkalmazkodni. Mégis, az elmúlt hetekben több nagybank (például az OTP, a K&H és az Erste) is új, akciós ajánlatokkal jelentkezett, 5,5–6 százalék közötti kamatszinteket kínálva a jó adósoknak.

Miért ennyire sorsdöntő pár százaléknyi különbség?

A kamatszint nem csupán havi törlesztőrészletet, hanem hitelbizalmat is jelent. Az elmúlt két évben a bizonytalan gazdasági környezet és a magas infláció miatt a háztartások óvatosabbá váltak. A kedvezményes Otthon Start hitel viszont újra visszahozhatja a hitelfelvételi kedvet, különösen a fiatal első lakásvásárlók körében, akik eddig inkább kivártak.

Egy friss felmérés szerint az érdeklődések száma szeptember végére 40 százalékkal nőtt, amióta a program bejelentésre került. Ez azonban nem jelenti automatikusan a tranzakciók fellendülését: a bankok most versenyt futnak azért, hogy megtartsák a saját ügyfélkörüket, és ne veszítsék el őket az államilag támogatott konstrukció miatt.

Bankok harcban: ki tud olcsóbban hitelezni?

A banki szakértők szerint a következő hónapokban enyhe kamatcsökkenés várható a piaci hiteleknél is, elsősorban marketing és ügyfélszerzési célból. Néhány intézmény már most bevezette az úgynevezett “hibrid” konstrukciókat, ahol az első 5 évre kedvezményes fix kamat jár (akár 5,7 százalékon), majd ezt követően a kamat piaci szintre emelkedik. Ezzel próbálnak lépést tartani az állami hitelvonzerejével, miközben megőrzik saját nyereségüket.

A verseny ugyanakkor torzítja is a piacot: a 3 százalékos kamat csak bizonyos feltételekkel érhető el (például életkori és jövedelmi határokkal), így nem mindenki számára lesz elérhető. A piaci szereplők szerint emiatt az ügyfelek kettészakadnak: akik beférnek a programba, és akik maradnak a klasszikus banki hitelek világában.

Meddig tarthat a kamatőrület?

A pénzügyi elemzők szerint az Otthon Start inkább pszichológiai hatásában lesz erős. Rávilágít arra, hogy a korábbi, 7–8 százalékos kamatszint már nem elfogadható, és hogy van tér a csökkentésre. Ugyanakkor ha a program túl nagy érdeklődést generál, megnőhet a lakásárakra gyakorolt nyomás, hiszen a könnyebben elérhető hitel új keresletet teremt.

Egyes becslések szerint a program bevezetése akár 5–10 százalékkal is feljebb tornázhatja a népszerűbb térségek (például Budapest, Győr, Debrecen) ingatlanárait már az év végéig. Ez viszont ellentétes hatást válthat ki a kedvezmény eredeti céljával: a könnyebb lakáshoz jutással.

Most vagy soha: mit lépjen a leendő hitelfelvevő?

A legfontosabb tanulság: a 3 százalékos Otthon Start hitel nem mindenkinek opció, de a piaci hitelek is reagálnak rá. Aki mostanában tervezi a vásárlást, annak érdemes több bank ajánlatát összehasonlítani, és akár előminősítést kérni még az év vége előtt. Ha a kamatverseny valóban beindul, 2026 elejére akár 5,5 százalék alá is csúszhat a piaci átlagkamat – ami már érezhető könnyebbséget hozna a törlesztőkben.

Addig pedig úgy tűnik, a 3 százalékos kihívás lesz a magyar hitelpiac legforróbb témája – és egy fontos tesztje annak, hogy a jelenlegi kamatszintek és piaci folyamatok hosszabb távon is fenntarthatók-e.