Nyáron aranyat ér a hűs levegő, de egy rosszul elhelyezett kültéri klíma komoly bírságokat is hozhat a tulajdonos nyakába. Egyre több bejelentés érkezik arról, hogy önkormányzatok felszólítják a lakókat a készülék eltávolítására. De vajon mikor jogos ez a lépés, és milyen szabályok vonatkoznak a klímák kültéri egységeinek elhelyezésére Magyarországon?
1. Klímák elhelyezésének szabályozása
Családi házak esetén
Ha valaki saját családi házán, saját telken helyezi el a kültéri egységet, általában nem szükséges külön engedély – kivéve, ha:
- a ház műemléki védelem alatt áll,
- helyi építési szabályzat vagy településkép-védelmi rendelet másként rendelkezik.
A legtöbb település ma már rendelkezik ún. településkép-védelmi rendelettel, amely előírhatja, hogy az utcafronti homlokzaton vagy látható helyen nem helyezhető el kültéri egység. Ezt érdemes az önkormányzat honlapján vagy építési osztályán ellenőrizni.
Társasházak esetén
Itt jóval szigorúbb a helyzet. A klímaberendezés kültéri egységének felszerelése:
- közös tulajdont érint, így közgyűlési engedély szükséges hozzá,
- általában statikai szakvélemény is kell, és
- figyelembe kell venni a homlokzat egységét, zajhatást, cseppvíz elvezetést.
Ha az elhelyezés utcafronti homlokzaton történik, különösen indokolt lehet az építésügyi hatóság vagy önkormányzati főépítész véleményének kikérése is.
2. Mikor léphet fel az önkormányzat?
Az önkormányzat a helyi rendeletek alapján kérheti a készülék eltávolítását, ha:
- a kültéri egység szabálytalan helyre került (pl. utcafronti homlokzatra, műemléki épületre),
- nem volt meg a szükséges engedély, vagy
- megsértette a településképi követelményeket.
Településképi bejelentési eljárás: ha a település előírja, a klímaberendezés felszerelését előzetesen be kell jelenteni, és csak pozitív vélemény birtokában lehet kivitelezni. Ennek elmulasztása is jogsértésnek minősül.
3. Mekkora lehet a bírság?
Az építésügyi hatóság és az önkormányzat többféle szankcióval élhet:
- településképi kötelezés: felszólítják a szabálytalan állapot megszüntetésére,
- bírság: ennek mértéke az önkormányzat rendeletétől függ, de több százezer forint is lehet,
- építésügyi hatósági eljárás: végső esetben bontásra kötelezhetik a tulajdonost.
A bírságok pontos összege változó, például Budapesten kerületenként eltérő szabályozás és gyakorlat érvényesül. Egyes kerületekben 250.000–500.000 Ft közötti büntetés sem ritka.
4. Mit tehetünk, ha már felszereltük?
- Első lépésként kérjünk tájékoztatást az önkormányzattól – mi volt a kifogás, és milyen határidővel kell intézkedni.
- Érdemes lehet utólagos engedélyezési kérelmet benyújtani, ha erre lehetőség van.
- Társasház esetén próbáljuk utólag beszerezni a közgyűlési jóváhagyást.
- Ha vitatott a jogalap, jogorvoslattal is lehet élni (pl. bírósági felülvizsgálat).
5. Hogyan helyezzük el szabályosan?
- Lehetőség szerint ne utcafrontra, hanem udvari, takart részre helyezzük a kültéri egységet.
- Gondoskodjunk a zajszint és a cseppvíz szabályos elvezetéséről.
- Társasháznál mindig kérjünk közgyűlési hozzájárulást írásban.
- Kérdezzünk rá az önkormányzati rendeletekre, főleg ha védett övezetben lakunk.
A klímaberendezés nemcsak komfortot jelent, hanem felelősséget is – különösen, ha másokat is érint a döntésünk. Érdemes előre tájékozódni, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket és a súlyos bírságokat. Ha bizonytalan vagy, kérj tanácsot építésügyi szakértőtől vagy az önkormányzat építési osztályától.
