Képzeld el: a lakásodban minden a helyén van. A színek összeillenek, a dekoráció harmonikus, a feng shui is majdnem stimmel. Aztán becsönget valaki. A kezedbe nyom egy csomagot. Mosolyogva azt mondja: „Ezt megláttam, és rögtön te jutottál eszembe.” Kicsomagolod… és egy mosolygó, göndör gyapjas műbárány néz rád vissza, fűre ragasztott műanyag talpon. Az univerzum kicsit megreped.

Az ajándék, amit nem lehet nem szeretni – csak nem ott

Igen, kedves volt. Igen, jól esett. Igen, aranyos. De hova teszed? A kandallópárkányra nem illik. A komódra nem fér. Az erkély túl kegyetlen lenne. A fürdőszobában meg… hát… nem. Így aztán a bárány megy a fiókba, dobozba, szekrény tetejére. És minden alkalommal, amikor ránézel, kicsit bűntudatod lesz, és eszedbe jut: “Mégiscsak tőle kaptam…”

az ajandek amit soha nem tettel ki 3
Mit kezdjünk a „jó szándékú giccsel”?

A lakberendezési diplomácia legnehezebb terepe

Az efféle ajándékok valójában szimbolikus bombák: egyszerre jelentenek szeretetet és kihívást. A kérdés nem az, hogy tetszik-e – hanem az, hogy ki fogja előbb észrevenni, hogy nincs szem előtt. A vendéged vagy a lelkiismereted.

az ajandek amit soha nem tettel ki 2
Mit kezdjünk a „jó szándékú giccsel”?

Megoldási stratégiák, ha nem akarod megbántani

  • Forgó kiállítás: időnként előkerül, “pont most pucoltam le róla a port” alibivel.
  • Különleges alkalmak dísze: húsvétkor, vendégség idején, vagy amikor „úgyis jövök hozzád” a mondat.
  • Fotós bizonyíték: küldj egy képet, „milyen jól mutatott a konyhában” – akár ha csak 5 percig is.
  • Bútor mögötti vendégbújtató: úgy helyezd el, hogy technikai értelemben kint van, de nem feltűnő.

Miért ilyen nehéz?

Mert a giccs nem mindig az ízlés hiánya – hanem egy másik szeretetnyelv. Aki adta, nem biztos, hogy lakberendezési trendeket követ, de valamit kifejezett. És ezt a szándékot gyakran nehezebb kezelni, mint a tárgyat magát.

az ajandek amit soha nem tettel ki 1
Mit kezdjünk a „jó szándékú giccsel”?

Végszó: béke a báránnyal

Nem minden dekoráció született enteriőrmagazinba. Van, ami emlék. Van, ami szentimentális. És van, ami bárány. Ha nem is kerül kiállításra, attól még lehet helye – akár a humorban, akár a szívünkben. A lakás nemcsak rólunk szól, hanem a kapcsolatainkról is. És néha ezek a fura kis ajándékok pont ezt emlékeztetnek ránk.