Első ránézésre mintha hobbitlakok bújnának meg a domboldalon, vagy egy túlbuzgó kertész véletlenül füvet ültetett volna a tetőre. Pedig ezek a fűvel borított, földbe simuló házak komoly hagyományra épülnek – szó szerint. Az izlandi tőzegházak nemcsak különleges látványt nyújtanak, hanem zseniális példái a természetes szigetelésnek és a praktikus, éghajlathoz alkalmazkodó építészetnek.
Miért épít valaki földből házat a világ egyik legzordabb szigetén?
Mert más nem nagyon volt kéznél. Izlandon kevés fa nőtt (a vikingek már a 9. században kivágták a nagy részét), a kövek nehezen faraghatók, a téli hideg pedig nem tréfadolog. Ezért a helyiek azt tették, amit az ész diktált: földet, tőzeget és füvet használtak építőanyagként. A vastag tőzegrétegek kiváló hőszigetelők, a fű pedig nemcsak szép zöld, hanem segít a tetőt védeni az időjárás viszontagságaitól.
Hogyan működik egy tőzegház?
Ezek a házak úgy lettek kialakítva, hogy minél kisebb hőveszteséggel működjenek. A vastag földfalak télen bent tartják a meleget, nyáron pedig hűvösen tartják a belső teret. A tetőre került gyeptégla nemcsak plusz szigetelés, hanem esőelvezetés szempontjából is hasznos: a fű gyökerei megtartják a talajt, a csapadék pedig lassan szivárog át rajta.
Milyen volt benne lakni?
Nos, romantikusnak talán nem neveznénk, de praktikusnak annál inkább. A belső tér gyakran sötét és szűkös volt, a füstölgő tűzhely miatt a levegő sem volt éppen szmogmentes, de a lényeg működött: nem fagytál halálra. A tőzegházak jellemzően egy központi helyiség köré épültek, és gyakran több generáció is együtt élt bennük.
Hagyomány vagy kényszer? – Kicsit mindkettő
A tőzegházak több száz éven át uralták az izlandi tájat, egészen a 20. század elejéig, amikor a modern építőanyagok (beton, tégla, fűtésrendszer) átvették a stafétát. Ma már kevesen laknak ilyen házakban, de számos helyen múzeumként, turisztikai látványosságként fennmaradtak – és nem is csoda! Ezek a házak a fenntarthatóság, a találékonyság és az építészeti alkalmazkodás iskolapéldái.
És ma? – Zöldtető, újratöltve
Bár ma már nem tőzegházakat építünk, a zöldtető mint koncepció reneszánszát éli. A modern városokban is egyre többen alkalmazzák a fűvel vagy növényzettel borított tetőket, mert hűtik az épületet, javítják a levegőminőséget, és még szebbé is teszik a városi látképet. Úgyhogy lehet, hogy az izlandi parasztok akaratlanul is megelőzték a 21. századot.
Egy biztos: ha legközelebb fű nő a tetődön, ne vágasd le rögtön – lehet, hogy épp egy évszázadok óta bevált építészeti trükkre bukkantál!
