Tudtad, hogy a mézed lehet, hogy sosem látott méhet, a parmezánod pedig tej helyett keményítőt rejt? A hamisított élelmiszerek nem csupán pénzt csalnak ki a zsebünkből, de az egészségünket is veszélybe sodorják. Ráadásul sokszor észre sem vesszük, hogy becsapnak bennünket – csak gyanúsan olcsó az „olívaolaj” vagy gumiízű a „sonka”. Szerencsére az EU már nemcsak a szabályozással, hanem csúcstechnológiás kutatásokkal is felveszi a harcot. Vajon te felismernéd a hamisat?
Amikor a parmezán csak utánzat – A leggyakoribb élelmiszerátverések
A hamisítás nem feltétlenül egy zuglaborban zajlik – sokszor épp a jól ismert márkák vagy kereskedőláncok polcain találkozhatunk vele. Íme néhány gyakori csalás:
- reszelt sajt, ami valójában keményítő és növényi zsír keveréke;
- extra szűznek mondott olívaolaj, ami más, olcsóbb olajjal van felöntve;
- bor, amit vízzel és színezékkel javítanak fel;
- tőkehalnak eladott olcsó halfilé;
- méz, ami inkább cukorszirup, mint kaptártermék;
- fűszer, amelyet színezett porokkal kevernek fel.
A hamisítók rémálma: így csap vissza a tudomány
Az Európai Unió nem hagyja annyiban: számos kutatási projekt indult az élelmiszerhamisítás visszaszorítására. A FOODSniffer, a FoodIntegrity és az AUTHENT-Net nevet viselő programok célja, hogy a fogyasztó tényleg azt kapja, ami a címkén van. Ehhez a kutatók például:
- DNS-vizsgálatokkal azonosítják a fajtaeredetet;
- izotópelemzéssel visszafejtik a termék földrajzi eredetét;
- spektroszkópiás módszerekkel kimutatják az adalékokat;
- blokklánc-alapú rendszerekkel követik végig az élelmiszer útját a termelőtől a boltok polcáig.
A cél nemcsak a csalások kiszűrése, hanem a fogyasztói bizalom visszaszerzése.
Lehet otthon is szűrni a kamu kaját? – Tippek átlagfogyasztóknak
A legtöbbünk nem biokémikus, de van néhány egyszerű módszer, amivel kiszúrhatod a gyanús árukat:
- Ha valami túl olcsó, hogy igaz legyen, valószínűleg nem is az – főleg olaj, méz, bor esetén;
- Ellenőrizd az eredetmegjelöléseket: a DOP, IGP jelölések nem díszek, hanem garanciák;
- Keress termelői forrásokat, helyi piacokat vagy megbízható webshopokat;
- Gyanús a túl sima textúra vagy a túl harsány szín? Lehet, hogy trükköztek vele.
Valódi ízekre vágysz? Ne dőlj be a címkének!
Az élelmiszerhamisítás nem csak a pénztárcánkat, hanem a tudatosságunkat is teszteli. Egy gyanútlan vásárlás mögött akár hosszú távú egészségügyi következmények is húzódhatnak. Nem kell paranoiásnak lenni – de józanul gyanakvónak igen. Aki tájékozott, az nemcsak jobban étkezik, de biztonságosabban is.
Forrás: Keeping it real: the hidden battle against fake food – Horizon Magazine
https://projects.research-and-innovation.ec.europa.eu/en/horizon-magazine/keeping-it-real-hidden-battle-against-fake-food
