Óriási vitákat váltott ki a FŐKERT új kezdeményezése, amiben látszólag érintetlenül hagynak zöld területeket a méhek számára.

A Vadvirágos Budapest extenzív gyepgazdálkodási program keretében összesen 28 hektárnyi területen alakítottak ki rovarbarát zöldfelületeket, ennek azonban úgy tűnik nem örül mindenki. Toklász, kullancs, allergia, munkakerülés, pénztelenség, és persze a városvezetés alkalmatlanságával támadják sokan a programot, de mielőtt elhinnénk, hogy mindenki is ért mindenhez és több millió botanikus országa lettünk, inkább a szakértők szavaira adnánk, akik elmagyarázzák a miérteket.

Kezdjük azzal, hogy az érintetlen területek egyrészt csak látszólagosan érintetlenek, az, hogy nincsenek élére nyírva bizonyos parkok és zöldsávok, az bár látványos, mégis tudatosan ott hagyott részek. Ha a kertben is hagyjuk egy kicsit elburjánzani a természetet, egyszer csak azt vesszük észre, hogy egyre több faj jelenik meg a növények és állatok között is. Bár az ember szeret megszabadulni minden ‘gaztól’ és ‘csúnya rovartól’, ezek az élőlények fontos részét képezik az ökológiai egyensúlynak. A közérthetőség kedvéért a méhekre hivatkoznak, de nem csak a méhekről van itt szó, hanem számtalan ízeltlábúnak és vadvirágnak nyújtanak élőhelyet ezek a területek.

Szándékosan az emberek által nemigen használt területeket vetették be ezzel a céllal, olyan helyeket, ahol kevesen járnak, mint például a a meredekebb domboldal, osztósáv, vagy ahol mégis van gyalogos vagy más egyéb forgalom, ott egy kaszált sávval választják el a méhlegelőket.

A vadvirágos gyepfoltok nem fognak az allergiásokra plusz terhet róni, sokkal inkább kell aggódniuk a légszennyezés miatt. Egyébként jó eséllyel a vadvirágok évről évre egyre több parlagfüvet és más allergizáló növényt fognak kiszorítani, ahogy a toklászt (egérárpa) is. Így hosszútávon inkább segítséget jelentenek.

Kullancsból nem lesz több vagy kevesebb a méhlegelők miatt, de valóban könnyebben megbújnak a magas fűben, azonban a lenyírt fű esetén is ott vannak, csak akkor a bokrokból, bozótból és fákról lesnek az áldozatukra. Emiatt egyébként megint csak nem szükséges túl sokat aggódni, hiszen, mint korábban említettük, az emberek által kevésbé használt területek maradnak vadvirágosak, így, ha nem az osztósávon sétálgatunk, akkor nem szedünk össze olyan könnyen kullancsot onnan se.

Ha nem akarjuk, hogy Budapest ökológiai szempontból teljesen sivataggá váljon, szükség van a zöld részekre! Minél több mindent irtanak ki, annál többet ártanak a környezetnek, amit az emberek is meg fognak sínyleni. A hőségben egyértelműen érezhető, hogy ahova a fák helyére beton került, mennyivel nagyobb a forróság, ami csak egy része az egésznek. Szóval tiszteljük egy kicsit a természetet és örüljünk annak, hogy próbálják menteni, ami menthető!

Forrás: Facebook/FŐKERT Nonprofit Zrt.