Színfolt.

Saját maga szárított és foglalt keretbe Kováts-Mizsei Irén szebbnél szebb virágokat. A kép további különlegessége, hogy a keret valaha ablak volt. A következőkből megtudhatjuk, hogyan készült a hangulatos alkotás.

Mindig is nagyon tetszettek a botanikus jellegű alkotások. Akár rajz formájában, akár szárazvirág felhasználásával. Szerettem volna egyszer készíteni az otthonomba valami ilyesmit. A  szabadidőmet mindig a kreativitás tölti ki. A házunk pincéjében a férjem segítségével kialakított alkotókuckómban kézműves szappanokat készítek, ajándékot rejtő fürdőbombákat az unokáimnak, szappanvirág csokrokat tűzök, de ha szükség van rá, bútort festek vagy felújítok. Jelenleg Thonet székeket álmodok újra a régi kocsibeálló helyére épülő kerti pavilonba. Vagy éppen kertészkedek.

Amire szükség volt

Ablakkeret, a szárazvirágok, üveg a keretbe (az nekem benne volt és menthető), kevés matt lakk, az üveg méretével egyező darab sörkarton, színtelen stiftes ragasztó, valamint a hátlapra farostlemez, facsavar. Eszközök: vágókés (sniccer), ha van, vágólap, vonalzó, csavarbehajtó, (nekünk akkumulátoros van), de a facsavar helyett lehet használni üvegezőszeget is a farostlemez rögzítéséhez, valamint a keret száraz tisztításához egy kiselejtezett mosogatókefe. Valamint inspiráció, szép tavaszi napsütés és jókedv. No meg kevés szabadidő.

Így készült

Tavaly májusban az autóból megláttam egy üres építési telken a szép búzavirágokat, a pipacsot és a többi felhasznált virágot. Így megálltam, és szedtem belőlük. Hazahoztam, majd 2 fatábla és papírtörlő rétegek közé tettem. Nehezéknek könyveket pakoltam rájuk, majd feltettem a szekrény tetejére egészen idén március végéig.

Nyár végén a  kocsibeállót elbontottunk az udvarunkról. Ebből a bontásból került ki ez a régi ablakkeret, ami már a beépítésekor sem volt új. Valamit láttam benne, így kértem a férjemet, ne a hulladékos kupacba kerüljön. Rövid időn belül azonban “összeállt a kép”, milyen jót lehetne a kettőt ötvözve létrehozni. A megvalósításra azonban csak az idén került sor.

A keretet szerettem volna meghagyni eredeti formájában. Így egy száraz kefével átdörzsöltem, és egy sor vizes matt lakkal zártam a felületét. Régi képkeretről leszerelt akasztót kapott. A száraz virágokat az alapra elrendeztem, majd a vastagabb részek (erősebb szárak, nagyobb levelek, és a virágfejek) alatt, ahol érintkeztek a kartonlappal,  óvatosan a stiftes ragasztóval megkentem. Gyengéden hozzányomtam a növényt.

Ekkorra a lakk megszáradt, így befoglaltam az üveges keretbe. Az egész hátulját farostlemezzel zártam. (Ennek a csavaros rögzítéséhez kaptam egy kis segítséget a férjemtől.)

A virágok préseléséhez egy kis precizitás kell, a növények az alapon ne keresztezzék egymást, és persze lényeges az idő kivárása, hogy megfelelően szárazak legyenek a felhasználáshoz. Az akasztó felhelyezésekor ebben az esetben figyelembe kellett venni, hogy a keret zsanéros oldala egy kicsit nehezebb. Így azt egy kis “csalással” nem pont középre kell rögzíteni.

A növények préseléssel való előkészítését kivéve, nagyjából 2 óra alatt elkészült.

Nem vásároltam külön ehhez semmit. Az ablak adott volt, a virágokat a természet ajándékozta, a lakk, a sörkarton, a facsavar előző munkákból adott volt. Egy kreatív háztartásban vagy egy kertesháznál ezek többsége megtalálható. A farostlemez egy régi repro kép hátulja volt, ahogyan az akasztó is egy másik keretről került le. Ha valami a későbbiekben ténylegesen felhasználható, nem szoktam kidobni.