Csináld magad!

Pompás, kézzel festett lámpa készült hulladék anyagokból

Az újrahasznosítás jegyében.

Több szempontból is érdemes korábban más célt szolgáló anyagok felhasználásával alkotni. Amellett, hogy környezetkímélő megoldás lehet, megmozgatja a fantáziánk, hiszen magunknak kell kitalálni, mit hogyan készítünk. Ráadásul az eredményes alkotó munka végül örömmel tölt el bennünket.

Schéda Zsuzsanna az egyik Facebook csoportban mutatta be azt a gyönyörű, kézzel festett lámpát, melyet saját maga készített maradék üvegekből és régi, leszerelt kerítéslécekből.

Az ötlet onnan jött, hogy lámpát készítsek újrahasznosított anyagokból, hogy sok alapanyag alapból drága és a környezetünk tele van olyan dolgokkal, amikből sok-sok csodát lehet készíteni, ha az ember meglatja bennük a fantáziát… Korábban olyan területeken dolgoztam, ahol ez a munkám alapja volt, így könnyen felfedezem a lehetőségeket az ilyenekben… A fához és az antik tárgyakhoz is nagy szenvedély fűz és nem kérdés, hogy szeretem magam szép dolgokkal körbevenni és ajándékozni is jobban szeretek saját kézzel készült szép, az illetőnek szóló tárgyakat. Ami még lámpakészítésre ösztönzött, hogy mindig csodáltam a tiffany lámpákat, de jobb híján csak utánzat festésében gondolkodtam.

Üvegem volt méretre vágva, már csak azt nem tudtam, mihez is használjam fel. Egy asztalos ismerősöm látogattam meg, amikor felfedeztem, hogy felújították a kerítést. A régi kerítéselemeket természetesen elrakták, mert “jó lesz az valamire”. Így pár darabot kértem tőle, amit szívesen adott, hisz volt elég. Ezeket ott helyben egy kis körfűrész segítségével fel is dolgoztam.

Pácokkal, lakkokkal, csiszolóeszközökkel rendelkeztem, ecsetem is akadt bőven, így már csak üvegfestékre és elektromos kiegészítőkre volt szükségem.

Amire figyelni kellett, hogy üveg vastagságából kiindulva a tartóléc méretei, illetve az alap és a fedlap mérete arányos legyen, valamint azok azok ragasztására.

Bár kinek milyen az ízlése, nekem a fejemben volt már egy kép, hogy hogyan is fog kb. kinézni. Az összeállításnál is figyelni kellett, hogy az üveglap akadálytalanul tudjon mozogni a fában kialakított vezető-, illetve tartóárokban.

Ha ihletet kapok, szeretem minél hamarabb elkészíteni a fejemben megszületett képet, így minden nap kb. 3-4 órát szántam rá munka után. Így egy hét alatt elkészültem vele. A száradásokat is figyelembe kellett vennem természetesen mind a fa ragasztásánál, pácolásánál, lakkozásánál, mind pedig az üveg festésénél. Amúgy lehet, hogy hamarabb is meg lett volna.

Ami a költségeket illeti, ha egy lámpát készítettem volna, úgy soknak hangzik az az ötezer forint, de mivel több lámpához vettem elektronikai cikkeket és a festékből is maradt jócskán, így nem gondolom, hogy sok lenne…

Köszönjük Zsuzsannának, hogy bemutatta a lámpa történetét és készítésének menetét. Reméljük, elnyerte a megajándékozott tetszését is! A miénket biztosan…