Kevés olyan jól hangzó lakberendezési tanács van, mint az, hogy tegyünk néhány szobanövényt a lakásba, és máris tisztább levegőt lélegzünk. A történet évtizedek óta kering: a NASA állítólag bebizonyította, hogy bizonyos növények kiszűrik a levegőből a káros anyagokat, ezért elég egy anyósnyelv, egy vitorlavirág és néhány zöldike, és a nappalink lényegében saját bioszférává válik. Csakhogy a valóság ennél jóval árnyaltabb.
A növények valóban képesek bizonyos vegyületeket felvenni a levegőből laboratóriumi körülmények között. A probléma az, hogy egy átlagos magyar lakás nem lezárt kutatókamra. Ajtót nyitunk, szellőztetünk, működik az elszívó, jön-megy a levegő, és a lakás légtere nagyságrendekkel nagyobb annál, mint amiben az eredeti kísérleteket végezték.
Honnan indult a „légtisztító növény” története?
A híres NASA-kísérletek célja eredetileg az volt, hogy zárt környezetben, például űrállomásokon hogyan lehetne növények segítségével javítani a levegő minőségét. A kutatások során valóban megfigyelték, hogy egyes növények és a talajukban élő mikroorganizmusok bizonyos illékony szerves vegyületeket képesek eltávolítani a levegőből.
Ez önmagában igaz, csak az eredményeket később a közbeszéd jóval tovább vitte, mint ameddig a kísérletek indokolták volna. Egy kis, lezárt kamrában mérhető hatás ugyanis nem jelenti automatikusan azt, hogy egy 25 négyzetméteres nappaliban ugyanaz történik néhány cserép növény mellett.
A frissebb elemzések szerint ahhoz, hogy a szobanövények egy normál lakásban a szellőztetéssel összemérhető légtisztító hatást érjenek el, irreálisan sok növényre lenne szükség. Nem háromra, nem tízre, hanem akár több százra egyetlen helyiségben.
Akkor semmit sem érnek?
Dehogynem. Csak nem úgy, ahogy a marketing gyakran ígéri. A szobanövények javíthatják a lakás hangulatát, látványát, és sok embernek kifejezetten jó érzést ad a gondozásuk. Egy zöldebb otthon nyugodtabbnak, barátságosabbnak tűnhet, és pszichológiai szempontból is kellemesebb lehet benne élni.
Bizonyos mértékben a páratartalomra is hatással lehetnek, hiszen párologtatnak. Egy száraz, fűtött lakásban ez apró pozitívum lehet, bár néhány növénytől itt sem várható látványos változás. Párás, rosszul szellőző lakásban pedig épp ellenkezőleg: nem feltétlenül szeretnénk tovább növelni a nedvességet.
Mi tisztítja ténylegesen a lakás levegőjét?
A legfontosabb továbbra is a megfelelő szellőztetés. Főzés, takarítás, új bútorok, festékek, tisztítószerek, gyertyák és más hétköznapi tevékenységek mind befolyásolhatják a beltéri levegő minőségét. Ha odakint megfelelő a levegő, rövid, intenzív szellőztetéssel sok szennyező anyag koncentrációja csökkenthető. Főzéskor a jól működő, megfelelően kivezetett páraelszívó különösen fontos. Ahol por, pollen vagy más részecskék okoznak problémát, megfelelő HEPA-szűrős légtisztító is szóba jöhet. Itt azonban fontos a helyiség méretéhez választott kapacitás és a szűrő rendszeres cseréje.
A növény viszont nem HEPA-szűrő
A szobanövény levele idővel poros lesz, de ez nem ugyanaz, mint amikor egy szűrő nagy mennyiségű levegőt áramoltat át magán és célzottan kivonja belőle a részecskéket. Ráadásul a poros levél nem működik jobban. Ellenkezőleg: a növény fotoszintézise is romolhat, ezért időnként érdemes óvatosan letörölni a leveleket. Allergiásoknál azt is érdemes figyelembe venni, hogy a túlöntözött virágföldben penész alakulhat ki, bizonyos növények virágpora pedig szintén kellemetlenséget okozhat.
Melyik növényt válasszuk akkor?
Ne azért, mert azt ígéri róla egy lista, hogy „méregteleníti” a nappalit. Válasszunk inkább olyat, amely jól érzi magát a lakás adott pontján. Egy világos, napos ablakhoz más növény való, mint egy félárnyékos sarokba. Fontos az is, mennyit szeretnénk locsolni, van-e háziállat vagy kisgyerek, és mekkorára nő majd a növény. Egy jól megválasztott szobanövény évekig szép része lehet a lakásnak. Egy rossz helyre tett, folyton szenvedő példány viszont csak bűntudatot termel.
Nem kell kidobni az anyósnyelvet
Az egész történet tanulsága nem az, hogy a növények „haszontalanok”. Éppen ellenkezőleg: rengeteg jó okuk van arra, hogy helyet kapjanak az otthonunkban. Csak ne ruházzuk fel őket olyan képességekkel, amelyek egy átlagos lakásban nem reálisak.
Ha szeretnénk tisztább beltéri levegőt, érdemes szellőztetni, jól elszívni a főzés közben keletkező gőzt és szennyeződéseket, csökkenteni a felesleges illatosítókat és szükség esetén megfelelő légtisztítót használni.
A fikusznak pedig maradjon az a feladata, amiben tényleg kiváló: legyen szép, zöld, és időnként látványosan ledobjon három levelet csak azért, hogy legyen min aggódnunk.
