Rémisztő lehet a látvány, készüljünk fel minden eshetőségre.

Karácsony után pár nappal a legtöbb karácsonyfából csak csontszáraz ágak, fonnyadt, gyantás tűlevelek és gyúlékony díszek maradnak. Ha valahogy – például a csillagszóró, zárlatos égő vagy elfelejtett gyertya által – lángra kap a fa, szélsebes lángterjedésre számíthatunk.

Kiválóan demonstrálja a videó, ahogy egyetlen szikra kevesebb, mint 1 perc alatt megsemmisíti a kiszáradt fát és lángba borítja a teljes helyiséget. (Ezzel szemben a vízzel tölthető karácsonyfatalpba állított fa sokkal lassabban kezd égni.)

Kezdjem meg az oltást vagy először hívjam a tűzoltókat?

Ha égve találjuk a fát, azonnal hívjuk a tűzoltókat (telefonszám: 105). Ha azonban a szemünk láttára gyullad meg, érdemes mindenekelőtt megpróbálkoznunk az eloltásával. Szükség esetén egy vödör víz is megteszi, de sokkal jobban járunk, ha az ilyen esetekre beszerzünk egy tűzoltó készüléket.

Egy felmérés szerint ugyanis az időben felfedezett tüzek 96%-át sikerül tűzoltó készülékkel eloltani. Már ha rendelkezésünkre áll épp egy ilyen.

Újabb demonstráció: a gyorsabban elégő fenyő kezeletlen, míg a másikat egy speciális tűzálló spray-vel fújták be.

Milyen típusú készülékkel oltsam a fát?

A kívülről hasonló tűzoltó készülékek (piros szín, hengeres felépítés) legfőképp töltőanyagukban és működési elvükben térnek el egymástól. A készülékben található víz, habkeverék, por vagy szén-dioxid nyomás alatt hagyja el az oltót. Az égő felületre érve vagy lehűti azt, vagy elzárja a lángoktól az oxigént, esetleg a két eljárást kombinálja. Vannak persze olyan oltókészülékek is, amelyek kémiai reakciók révén fejtik ki hatásukat, lángoló olajokra vagy felgyulladt fémekre használatosak.

Ahányféle tűz, annyi fajta tűzoltó készülék

A tűzoltó készülékek azonban nem minden tüzet oltanak el. A különböző tüzekhez való oltókat a gyártók kategóriákba sorolják: az A-kategória a szilárd égő, parázsló anyagokat oltja, a B az égő folyadékokra, a C pedig a gázokra való. A háztartásokban általában ilyen tüzek fordulnak elő, mégpedig 90%-ban az A-kategóriába sorolt esetek. Ugyanakkor a konyhában kigyulladt zsírra vagy olajra szórt oltóanyag kisebb robbanást is kiválthat, így az ilyen tüzet legjobb tűzoltópokróccal eloltani.

Itt szintén jól látható a különbség a tűz terjedési sebességében egy kiszáradt és egy öntözött fa esetén.

Meddig üzembiztos az oltó készülék?

A töltőanyag néhány évtizede még általában porból állt, manapság azonban a legtöbb esetben habkeverék van a tűzoltó készülékekben. Ez azért is praktikus egy háztartásban, mert sokkal kevésbé szennyezi be a lakást, mint a por. A készülékben lévő túlnyomást általában nitrogénnel hozzák létre. A nyomást – a biztos működés érdekében – kétévente ellenőriztetni kell, illetve a tűzoltó készüléket 20 évente érdemes újra cserélni.

Elegendő otthon egyetlen flakon tűzoltó-spray?

A hipermarketekben kapható többféle tűzoltó-spray nem helyettesíti a valódi tűzoltó készüléket. Ezek az egy liter körüli űrtartalmú spray-k sokszor csak hamis biztonságérzetet keltenek, de töltetük csak egészen kis méretű, gyengén égő tűz oltására elegendő. Érdemes tehát felszerelni a lakást és az irodát egy teljes értékű oltó készülékkel, és még az élesben való használat előtt, nyugodt körülmények között megismerkedni a használatával.