Mutatós szövet.
Puja Andrea úgy döntött, nem válik meg a két régi, kiszolgált foteltől, hanem felújítja, újrakárpitozza őket. És milyen jól tette, hiszen nem csak használható, kényelmes, hanem dekoratív bútordarabokat is kapott!
Operaénekesként nagyon vonzódom a régi tárgyakhoz, bútorokhoz. A bútorfestés családi házunk építésével egyidejűleg kezdődött az életemben. Alkotási vágy, a színek szeretete indította el ezt a számomra új megnyilvánulási formát. Így minden bútorunk egyedi és különleges, a falakat is én festettem, sőt az emeleten a „kék padlót” is, ami teljes egészében saját technikám.
Kedves szomszédaink szerettek volna megszabadulni ettől a két szóban forgó foteltól, mi meg befogadtuk, mert igen kényelmes darabok! Eleinte próbáltam mindenféle takaróval eltakarni a szépséghibáikat, több-kevesebb sikerrel, aztán a télen kint maradtak a teraszon és az időjárás sem kedvezett nekik, a madarak is kicsipegették a tölteléket belőlük. Tavasszal pedig már én is hajlottam arra, hogy jobb lesz megválni tőlük, de a férjem ragaszkodott hozzájuk, így elhatároztam, hogy megpróbálkozom a kárpitozással!
És elindult a lavina. Elkezdtem az első lépéseket, a szegek kihúzgálását. Több száz volt bennük, ezek sajnos többnyire sérültek, elhajlottak, de megtartottam őket, gondoltam, majd vissza kopácsolom őket valahogy. Több órámba került ez a kis művelet véső, kés és fogó használatával.
Ezután talán a legnehezebb volt eltávolítani a karfában lévő gyékény hálót, ez volt a fotel oldala, ollóval, késsel tépkedtem ki.
Aztán következett a fárasztó több órás csiszolása a fa elemeknek. A régi kárpit már szinte magától szétszakadt, ő könnyen adta magát, viszont az egyik fotel ülőpárnáját a madarak szinte teljesen elhordták fészek bélelésre, ezért új szivacsot kellet vágnom hozzá (az kikerült itthonról).
Az emeleten, az „Opera lounge” szobában, ahol gyakorolni szoktam, türkiz és arany színek uralkodnak, arany-kék padlóval, még pávatollak is vannak a zongorán, tehát a hozzá tartozó terasz is egyértelműen türkiz, így amikor megpillantottam a neten egy online textilbolt oldalán ezt a gyönyörű vízhatlan kárpitot ezekkel a pávaszemekkel, gondolkodás nélkül megrendeltem.
Amíg vártam, hogy a futár hozza a textíliát, volt 2 napom, hogy elkészítsem a karfákat.
Akrilfestéket használtam, barna-fekete-fűzöld és türkiz színekben, ezt egy sajátos technikával hordtam fel a fára, igazából beledörzsöltem, és magán a fán alakítottam ki a színeket gyakorlatilag egy ecset segítségével, majd egy darab szivaccsal egy leheletnyi aranyport is kaptak, hogy igazi díszletei legyenek a saját életem operájának!
És elérkeztem ahhoz a ponthoz, amit még sosem csináltam az életemben, magához a kárpitozáshoz!
Kölcsönkértem férjem egy jó barátjának kompresszoros tűzőgépét, mert rájöttem, hogy a saját kézi tűzőgépünk erre sajnos nem alkalmas.
Bevallom, szükségem volt egy kis segítségre, egyedül nem tudtam volna szépen ráfeszíteni az anyagot a szivacsos részekre. Szerencsére éppen nálunk volt anyukám, mivel ő egy kicsit jobban ért a textíliákhoz, szépen varr, ezért bátrabb voltam.
Nagyjából méretre vágtuk az anyagot, és az ülőpárnákra rátűzdeltük alulról a fa keretre – viszonylag könnyen ment – utána rögzíteni kellet a kerekítéseknél lévő ráncokat, mert nem volt lehetőségünk pontosan rászabni, varrni az ülőfelületre a textíliát.
A háttámlánál rájöttem, hogy újra felhasználom a régi kis réz szögeket, és azokat egyenként kopácsoltuk vissza a régi lukakba. Sajnos sok szög elhajlott, így nehezebb volt ez a feladat, de megérte a fáradtságot.
Behajtani az anyagot, venni egy kevésbé rossz szöget, megkeresni a fában a régi lyukat és bele veregetni az anyagon át. Ennyi az egész. És ezt vagy legalább 200 alkalommal…
Ami a költségeket illeti, nem olyan egetverő, hacsak az erre szánt 30 óra munkadíjjal nem számolunk.
- 5 méter textília kb. 30 ezer forintba került, de kettő méter megmaradt, így most készülnek hozzá a párnahuzatok, azok viszont már varrónőnél.
- 4 doboz 50 ml akrilfestékből sem fogyott el az egész, egy doboz kb. 800 Ft.
- Az U szögeket a tűzőgépbe nem számoltam…
Csupa zöld környezetben, rózsafák fölött a teraszon helyezkednek el a csodaszép fotelok, télen biztos átköltöznek majd a türkiz „opera lounge” szobába.
