Magán viseli a szeretet nyomait.

Baranyi Andrea és Vezendi László élete nagy fordulatot vett, amikor a budapesti panellakás után egy mendei parasztházat választottak otthonuknak. Az öreg vályogház kezük munkája nyomán újjászületett és  mesés családi otthonná alakult át. A következőkben Andrea meséli el azt az utat, amelyen végigmentek, mire a tető lebontása után a családi otthonig jutottak:

Mendét akkor láttuk először, amikor a barátaink itt szerettek volna házat venni. Eljöttünk a faluba és sétáltunk egyet. Megláttam ezt a házat és beleszerettem, amikor megláttam a domboldalba vájt pincét. Lakták… Mi Budapesten éltünk egy 1,5 szobás panellakásban. Innentől kezdve csak a hirdetéseket bújtam és minden eladó mendei házét elolvastam. Nem tetszettek, vagy túl drágák voltak. Egy év múlva nem hittem a szememnek. 2009 tavaszán meghirdették a “házamat”. Augusztus utolsó napján volt a kulcsátadás.

A ház különösebben nem vizesedett, a hátsó falon volt egy nagy repedés, mintha kettétört volna.

A tető még kibírt volna pár évet, de én rosszul voltam a gondolattól, hogy a félméteres sárfödémben tán halott német katona is van. Lebontottuk teljesen a tetőt. Itt álltunk októberben négy vályogfallal tető nélkül, és elkezdett esni az eső. Zokogtam. De aztán elállt és barátok segítségével tető alá hoztuk a dolgot a tél beállta előtt.

A házunkon csak a párom és a család dolgozott, mestert semmihez sem kellett hívni. 10 év alatt jutottunk oda, ahol most vagyunk és ez még messze nem a vége…

Én terveztem, a párom kivitelezett.

Volt, amin ölre mentünk, de mindig jó lett a végeredmény.

Fa ablakokat szerettünk volna, de amikor az első szobán cseréltük, nem volt annyi pénzünk, így leárazott műanyag került beépítésre, amit végül is nem bántunk meg, elég jól sikerült álcázni. A többi helyiségben fa nyílászárók vannak.

Kandallóval, vegyes tüzelésű kazánnal és gázzal fűtünk, és 2 éve van csatornánk is.

A telek kétszintes, a felső szinten tyúkudvar kapott helyet. A zöldségtermesztés sajnos nem kifizetődő, mert az agyagos talajban minden elpusztul.

A házat 2009-ben 7,5 millióért vettük, azóta durván 10 milliót költöttünk rá.

Mende egy csodálatos hely, remek emberekkel.  Mint “gyütt-ment” alapítottam egy Mende Monda Mindenkinek facebook csoportot, ahol már 1300 főnyi taggal beszéljük meg a napi gondokat, örömöket, segítjük egymást.

Köszönjük, hogy megismerhettük a ház történetét! Reméljük, Andreáék példája többek számára erőt ad majd ahhoz, hogy hasonló terveket valósítsanak meg.

Kapcsolódó cikkünk: Minden, amit tudni szeretnél a vályogházakról: a szakember tapasztalatai nyomán