A környezettudatos energiahasználat egyre több ember számára válik prioritássá, és nem véletlen, hogy sokan keresik a módját annak, hogyan csökkenthetnék rezsiköltségeiket, miközben óvják a környezetet.
A hőszivattyú és a napelem párosa tökéletes példa erre a törekvésre: egyikük a fűtést, a használati víz melegítését és akár a hűtést is biztosíthatja, másikuk az elektromos áramot termeli, mindezt környezetbarát módon. Ha a két rendszert jól hangoljuk össze, hosszú távon jelentős megtakarítást érhetünk el, miközben a ház energiaszükségletének jelentős része megújuló forrásból fedezhető. Mondhatjuk joggal, hogy ez a jövő, de valójában már sokkal inkább ez a jelen, hogyha ezt választjuk, lévén ez a technológia már elérhető.
A környezettudatos energiahasználat egyre több ember számára válik prioritássá, és nem véletlen, hogy sokan keresik a módját annak, hogyan csökkenthetnék rezsiköltségeiket, miközben óvják a környezetet. A hőszivattyú és a napelem párosa tökéletes példa erre a törekvésre: egyikük a fűtést, a használati víz melegítését és akár a hűtést is biztosíthatja, másikuk az elektromos áramot termeli, mindezt környezetbarát módon.
Ha a két rendszert jól hangoljuk össze, hosszú távon jelentős megtakarítást érhetünk el, miközben a ház energiaszükségletének jelentős része megújuló forrásból fedezhető. Mondhatjuk joggal, hogy ez a jövő, de valójában már sokkal inkább ez a jelen, hogyha ezt választjuk, lévén ez a technológia már elérhető.
Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezet hőjét használja fel: levegő, talaj vagy víz hőjét vonja el, és elektromos áram segítségével fűtéssé alakítja. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség gázra vagy egyéb hagyományos fűtőanyagra, csupán áramra. Nincs szükség gáztervre, gáz bekötésre, kémény kiépítésére és CO2 kibocsátással sem jár.
Napkollektor vagy napelem?
A napkollektor a melegvíz előállításában nyújthat segítséget, míg a napelem elektromos áramot termel. Bár mindkettő napenergiát használ, a működésük eltérő. Ha a hőszivattyúhoz napelemes rendszert társítunk, a hőszivattyú igényelte elektromos energia jelentős része a tetőn elhelyezett napelemből származhat, így az üzemeltetési költségek még tovább mérsékelhetőek.
Miért jó együtt használni őket?
- Minimális energiafogyasztás: a hőszivattyú működtetése amúgy is energiatakarékos, de ha még a szükséges áramot is nagyrészt a napelem biztosítja, szinte rezsimentes üzemeltetés érhető el. Ez tény, hogy hihetetlennek tűnik, de valójában nem az.
- Környezeti előnyök: kevesebb fosszilis tüzelőanyag-felhasználás, kisebb ökológiai lábnyom.
- Állami támogatások és hosszú távú befektetés: több országban, így hazánkban is kedvezményeket, pályázatokat kínálnak a megújuló energiák telepítéséhez. Vagyis a különböző otthon teremtő, illetve vidékfejlesztő programok révén még a beszereltetési költségek is minimalizálhatóak. Sokakat ez az egyetlen egy tényező, ami visszatart, a jelentős beruházási költség, mert nyilvánvaló módon a kiépítés anyagi ráfordítással jár. Ugyanakkor egyrészt ez az összeg az időksorán megtérül, másrészt pályázati úton az induló források is bebiztosíthatóak.
Mire érdemes odafigyelnünk a telepítéskor?
- Helyszín: a napelemek elhelyezéséhez elengedhetetlen a megfelelő tájolás, árnyékmentes tető.
- Teljesítmény: érdemes kiszámolni, mekkora napelemes kapacitás kell ahhoz, hogy fedezze a hőszivattyú üzemeltetését.
- Szakértelem: mindkét rendszer precíz beállítást és tervezést igényel, ezért a legjobb, ha szakemberekkel egyeztetünk. Ez nem az a típusú szerelés, ami önként, hobbiból tető alá hozható.
Nyerő duó
A hőszivattyú és napelem párosa valóban a leggazdaságosabb kombinációvá válhat, ha hosszú távban gondolkodunk. A hőszivattyú hivatott garantálni a fűtést-hűtést, míg a napelem megtermeli az ehhez szükséges elektromos áramot. Ennek köszönhetően nemcsak a rezsiköltségek csökkenthetőek drasztikusan, de a környezetet is kímélhetjük, mivel kevesebb fosszilis energiát használunk fel. Ha odafigyelünk a telepítési és teljesítménybeli szempontokra, az eredmény egy modern, környezetbarát és pénztárcabarát otthon lesz.
