Sokan ugyanarról számolnak be: a penész nem véletlenszerű helyeken jelenik meg, hanem feltűnően hasonló pontokon. Sarkokban, ablakok körül, külső falaknál, vagy egy nagyobb szekrény mögött bukkan fel először. Ilyenkor gyakran a szellőztetés hiánya kerül elő magyarázatként, pedig a háttér ennél jóval összetettebb. A penész megjelenése nem elsősorban takarítási vagy fegyelmi kérdés, hanem fizika és lakáshasználat találkozása.
Mi történik valójában a falaknál?
A penész szinte mindig ott jelenik meg, ahol a felületi hőmérséklet alacsonyabb, mint a szoba többi részében. Ezeket a pontokat hőhidaknak nevezzük. Ilyen lehet egy külső sarok, egy koszorú, egy áthidaló vagy az ablak környéke.
Ha a fal felületi hőmérséklete tartósan 12–13 °C alá csökken, miközben a levegő párás, a pára kicsapódik. Ez gyakran láthatatlanul történik, még mielőtt nedvesnek éreznénk a felületet.
Miért pont most jelenik meg?
Fűtési szezonban a lakás levegője több nedvességet tartalmaz, mint gondolnánk. Főzés, zuhanyzás, ruhaszárítás mind páraforrás. Ha a beltéri páratartalom tartósan 50–55 százalék fölé emelkedik, a hidegebb felületeken gyorsan megjelenik a kicsapódás.
Ez magyarázza, miért tűnik úgy, hogy egyik napról a másikra, több lakásban egyszerre bukkan fel a probléma – az időjárás, a fűtési szokások és a lakáshasználat ilyenkor nagyon hasonló mintát követ.
Miért mindig a bútor mögött kezdődik?
A falhoz tolt nagyobb bútorok mögött a levegő alig mozog. A felület hűvösebb marad, a pára pedig nem tud elszállni. Egy szekrény mögött akár 2–4 fokkal alacsonyabb is lehet a fal hőmérséklete, mint a szoba többi részében.
Ezért fordul elő, hogy a penész csak akkor válik láthatóvá, amikor a bútort elhúzzuk – addig csendben dolgozik a háttérben.
Miért nem elég önmagában a szellőztetés?
A szellőztetés fontos, de önmagában nem old meg mindent. Ha a falak hőmérséklete alacsony, a pára gyorsan visszatér. A modern, jól záró nyílászárók csökkentik a természetes légcserét, így a pára bent marad, és mindig a leggyengébb pontokon csapódik ki.
Ezért érezhetik sokan úgy, hogy „mindent jól csinálnak”, mégis újra megjelenik a penész ugyanott.
Miért hasonló minden lakásban a mintázat?
Az azonos építési megoldások, hasonló tájolású falak és egyező lakáshasználati szokások miatt a problémás pontok is meglepően egyformák. Nem véletlen egybeesésről van szó, hanem ismétlődő épületfizikai helyzetekről.
A penész tehát nem véletlen vendég, hanem jelzés. Hogy mire érdemes figyelni ahhoz, hogy ne csak eltüntessük, hanem tartósan megszüntessük a problémát, az az első hozzászólásban folytatódik.
