Kevés ház vált annyira összeforrttá a tulajdonosa nevével, mint a Playboy Mansion Hugh Hefnerrel. A Los Angeles-i birtok évtizedeken át nemcsak egy luxusingatlan volt, hanem egy korszak szimbóluma is – partik, legendák, mítoszok és később egyre több kérdőjel helyszíne. Bár Hugh Hefner 2017-ben hunyt el, a ház sorsa valójában már korábban eldőlni látszott. Amikor halála után sokan feltették a kérdést: mi történik egy ilyen ikonikus otthonnal, ha eltűnik mögüle az ember, aki jelentést adott neki?, a válasz egy része már évekkel korábban körvonalazódott.

Egy ház, amely önálló életet élt

A közel 2000 négyzetméteres, 1927-ben épült villa már jóval Hugh Hefner előtt is létezett, de igazán ismertté akkor vált, amikor a Playboy-alapító 1971-ben megvásárolta. A házban 29 szoba, vetítőterem, játékterem, borospince, sportpályák, medence, vízesés és a hírhedt grotto is helyet kapott. Kívülről a fényűzés látszatát keltette, belül azonban – a későbbi beszámolók szerint – egészen más kép rajzolódott ki.

Luxus kívül, lelakottság belül

Több egykori lakó és vendég állította később, hogy a mansion állapota messze volt a tökéletestől. Izabella St. James, Hefner egykori partnere például 2006-os visszaemlékezésében elhasználódott bútorokról, rossz állapotú matracokról és elhanyagolt belső terekről írt.

A ház legendás hírneve mögött tehát egyre inkább egy felújításra szoruló otthon képe bontakozott ki – olyan tér, amelyet inkább használtak, mint gondoztak.

Amikor az épület is veszélyforrássá válik

2011-ben több mint száz vendég betegedett meg egy rendezvény után. A vizsgálatok kimutatták, hogy a grotto pezsgőfürdőjében legionellabaktérium volt jelen. Az eset rávilágított arra, hogy a látványos elemek mögött komoly műszaki és higiéniai problémák húzódnak. Ettől függetlenül Hefner egészen haláláig a házban élt, és itt működtek a Playboy szerkesztőségi irodái is.

Eladás még életében – de nem búcsú

A mansion 2016-ban került piacra, 200 millió dolláros árcédulával. Végül ennek nagyjából feléért vásárolta meg Daren Metropoulos, amerikai üzletember. A megállapodás része volt, hogy Hefner élete végéig az épületben maradhat. Metropoulos akkor úgy nyilatkozott: célja nem az átalakítás, hanem az építészeti örökség megőrzése és gondos felújítása.

Fosztogatás és védelem

Hefner halála után rövid időre kaotikus állapotok alakultak ki: beszámolók szerint a házból tárgyakat, bútorokat, emlékeket hordtak el, sőt a grotto egyes részeiből is darabokat vittek el szuvenírként.

Az épületet időközben örökségvédelmi státusz alá helyezték, ami azt jelenti, hogy a fő szerkezeti elemek nem bonthatók el, csak felújíthatók.

Új korszak, csendesebb falak

Az új tulajdonos azóta több területen is elvégezte a szükséges renoválásokat: a medencét, a grottót, a kertet és a belső tereket is rendbe tették. A ház ma nem állandó lakóhely, hanem alkalmi eseményeknek és filmes forgatásoknak ad otthont. Metropoulos hosszabb távon azt tervezi, hogy a szomszédos ingatlannal egyesítve magánrezidenciává alakítja a területet.

Amikor egy ikon házzá válik újra

A Playboy Mansion története jól mutatja, hogy még a legismertebb otthonok is elveszítik mitikus szerepüket, ha eltűnik mögülük a történet, amely életben tartotta őket.

Ma már kevesebb szó esik a botrányokról és legendákról. A hangsúly inkább azon van, hogyan lehet egy terhelt múltú, mégis értékes épületet újra élhető térré tenni.

Egy ház sorsa végső soron mindig attól függ, hogy a benne élők mit hoznak ki belőle. A Playboy Mansion esetében ez a történet most egy sokkal csendesebb fejezethez érkezett.