Első hallásra úgy hangzik, mint egy sci-fi készülék: bedugjuk a konnektorba, beszívja a levegőt, néhány óra múlva pedig ivóvíz csorog belőle.

Atmoszférikus vízgenerátorok azonban valóban léteznek. A technológia a levegőben található vízpárát csapatja ki, majd az összegyűjtött vizet szűréssel és más kezeléssel teszi fogyasztásra alkalmassá. A nagy kérdés nem az, hogy működik-e. Működik. Hanem az, hogy egy átlagos magyar háztartásban van-e ennek értelme.

Tulajdonképpen egy páramentesítő rokona

A működési elv sok készüléknél hasonló ahhoz, amit egy páramentesítőnél vagy klímánál látunk. A levegőt egy hideg felületre vezetik, ahol a vízgőz kicsapódik. Az így keletkező kondenzvizet összegyűjtik. A különbség az, hogy egy ivóvíz előállítására tervezett berendezésnél ezt a vizet további szűrési, fertőtlenítési és mineralizálási lépéseken vezetik át. A kondenzvíz ugyanis önmagában nem tekinthető automatikusan ivóvíznek.

Párás melegben jobban működik

A készülék teljesítménye erősen függ a levegő hőmérsékletétől és relatív páratartalmától. Meleg, párás környezetben sok víz található a levegőben, ezért könnyebb kicsapatni. Száraz, hideg időben viszont jóval kevesebb víz nyerhető ki ugyanannyi levegőből. Ezért egy trópusi vagy tengerparti térségben egészen más lehet a rendszer hatékonysága, mint egy magyarországi téli napon.

A víz nincs ingyen

A levegő ingyenes, de a víz kivonásához energia kell. A kompresszor, ventilátor, szivattyúk és szűrőrendszer áramot fogyasztanak. Ha egy liter víz előállításához sok elektromos energia szükséges, akkor gazdaságilag egy vezetékes ivóvízzel rendelkező háztartásban nehéz lehet indokolni a használatát. Ez különösen Magyarországon fontos kérdés, ahol a vezetékes ivóvíz sok helyen rendelkezésre áll és literenként jóval olcsóbb, mint amit egy ilyen gép energiából előállít. Más a helyzet viszont olyan helyeken, ahol nincs megbízható vízhálózat, gyakori az ellátási probléma vagy speciális önellátó rendszer kialakítása a cél.

Mi van a levegő szennyeződéseivel?

A gép nem csupán vízgőzt szív be. A levegővel együtt por, pollen, mikroorganizmusok és bizonyos gázok is bekerülhetnek. Ezért létfontosságú a megfelelő szűrés és vízkezelés. A rendszer karbantartása sem elhanyagolható. A tartályok, vezetékek és szűrők megfelelő tisztítás nélkül mikrobiológiai kockázatot jelenthetnek. Egy ilyen készüléknél tehát különösen fontos a tanúsítás, a gyártói dokumentáció és a rendszeres szerviz.

Ivóvíz vagy technikai víz?

Érdekes kérdés, hogy feltétlenül inni szeretnénk-e az így előállított vizet. Bizonyos helyzetekben technikai célokra – például öntözésre vagy egyéb háztartási felhasználásra – is értelme lehet a levegőből kivont víznek. Itt viszont nem feltétlenül szükséges ugyanolyan drága vízkezelés, mint ivóvíznél. Egy egyszerű páramentesítő kondenzvize ugyanakkor nem automatikusan alkalmas növényekhez vagy más feladatra sem; a készülék belső szennyeződései miatt mindig a gyártói útmutatást kell figyelembe venni.

Magyar lakásban inkább érdekes, mint logikus

Egy budapesti társasházi lakásban valószínűleg nehéz lenne gazdaságosan versenyeztetni egy vízgenerátort a csappal. Családi háznál, külterületen vagy alternatív vízellátási rendszer részeként már lehetnek speciális esetek, ahol érdekesebbé válik. A technológia nagyobb jelentősége azonban valószínűleg olyan régiókban lesz, ahol a vízhiány komoly probléma, miközben a levegő páratartalma megfelelő.

Akkor miért ennyire izgalmas?

Mert alapvetően megváltoztatja azt, ahogyan a vízforrásokról gondolkodunk. Nemcsak folyó, tó, talajvíz és vezeték létezik. A körülöttünk lévő levegő is hatalmas mennyiségű vízgőzt tartalmaz.

A kérdés csak az, mennyi energiát vagyunk hajlandók felhasználni azért, hogy folyadék legyen belőle. A levegőből készült ivóvíz tehát nem varázslat. Csak egyelőre sok helyen drága fizika.