Egy tankos a nappaliba?

Afganisztán északi részén a türkmének már évezredek óta szövik szőnyegeket. Ez a textília rengeteg szimbólumot vonultat fel, tradicionálisan klasszikus népi mintákkal dekorálják őket, de a 20. században a modern díszítések is megjelentek. Akad például, aki Picasso festményét örökíti meg a szőnyegen, mások az amerikai zászlót. A legbizarrabb motívumok azonban a háborúkhoz, az erőszakhoz kötődnek.

Afganisztán már évtizedek óta háborúban áll, amióta az orosz invázió következtében az addig békés ország véres csatatérré változott. Terrorizmus, vallási konfliktusok, a nagyhatalmak játszmája nyomja rá a bélyegét a mindennapokra. Az erőszakos évek a művészeten is nyomot hagynak. A szőnyegszövők például a háború szimbólumait, eseményeit kezdték megörökíteni a textíliákon. A virágokat, madarakat, lovakat tankok, fegyverek, helikopterek, lövészárkok váltották fel.

A korai években a bankárok és kereskedők nem voltak hajlandóak ilyen szőnyeget venni, attól tartva, hogy elriasztják ügyfeleiket. Azonban idővel a szőnyegek elképesztően népszerűvé váltak és a nyugati gyűjtők is sorra vásárolják a darabokat.

Kezdetben a szőnyegek a lázadás lehetőségét rejtették, a helyiek így tudták kifejezni az invázióval szembeni ellenszenvüket. Csak később váltak üzleti termékké, amikor kiderült, hogy az emberek vevők az ilyen szőnyegekre.

Az amerikai konfliktus ismét új mintákat hozott. Megjelentek az amerikai fegyverek, tankok és olyan darabokat is készítettek, amelyeken az amerikai katonákat dicsőítik – egyértelműen üzleti céllal.

A legzavarbaejtőbb darabok a World Trade Center elleni támadást örökítik meg. Ezek olyan botrányosra sikerültek, hogy még a gyűjtők sem vásárolták őket. Mások viszont azt mondják, hogy ez is a történelem része, ilyen perspektívából kell szemlélni a létüket.

Afganisztánban kb. 1,6 millió ember foglalkozik a szőnyegkészítéssel, többségük nő, akik otthon dolgoznak. A nőknek kevés szavuk van a világ ezen részén, azonban így, a szőnyegek által ők is hallathatják a hangjukat.

Forrás: www.amusingplanet.com