Az internet korában mindenki asztalos, villanyszerelő és lakberendező egyben – legalábbis addig, amíg el nem kezdődik a projekt. Egy friss kutatás szerint a fiatal generációk (millenniálok és Z generáció) 75–80%-a teljes magabiztossággal vág bele barkácsprojektekbe, de a valóság gyakran jóval kaotikusabb: sok esetben félkész polc, ferdén álló szekrényajtó vagy soha be nem fejezett falfestés marad utánuk.
A kutatás, ami lebuktatta a barkácsolókat
A Harvard Lakáskutató Központ és a CRAFTSMAN 2025-ös felmérése szerint a fiatal DIY-rajongók több mint háromnegyede biztos abban, hogy képes megoldani egy átlagos otthoni javítást. Ám a számok mögött ott a csavar: a projektek 40%-a közben elakad, mert túlbecsülik a tudásukat vagy alábecsülik a költségeket. Az önbizalom tehát sokszor gyorsabban épül, mint maga a szekrény.
Miért hiszünk magunkban jobban, mint kellene?
A pszichológusok szerint a DIY-videók és tutorialok világában könnyen kialakul az úgynevezett „YouTube-hatás”: ha egyszer láttuk, biztosan meg tudjuk csinálni. Csakhogy a videóban senki sem mutatja meg, mi történik, amikor leesik a polc, vagy ha a csavarhúzó épp a harmadik próbálkozás után sem találja el a helyét.
A félbehagyott projektek pszichológiája
Az emberek gyakran a lelkesedés hevében vágnak bele, de amikor elérkezik a monoton vagy bonyolult rész, hirtelen elillan a motiváció. Ezt nevezik a kutatók „középső fázis bánatnak”. A projekt eleje lelkesítő, a vége látványos, de a közepén van a rengeteg csiszolás, fúrás és csavarozás – amihez már kevesen tartják ki a lelkesedésüket.
Amikor a túl sok önbizalom drága mulatság
A felmérés szerint sok DIY-projekt végül drágább lesz, mintha szakembert hívtak volna. Egy átlagos fürdőszobafelújítás például a költségvetéshez képest 25–30%-kal többe kerül, ha az ember mindent maga próbál megcsinálni – főleg, ha utána mégis hívni kell egy profit a javításra. A félbehagyott projektek ráadásul nemcsak bosszantóak, hanem funkcionálisan is zavaróak.
Humor a csavarhúzó mögött
Nem ritka, hogy a barkácsolás közben születnek a legjobb családi sztorik. Egy fiatal pár például arról számolt be, hogy a könyvespolc, amit „fél óra alatt” szerettek volna összerakni, végül három napig állt szétszórt csavarok formájában a nappali közepén. A közösségi médiában külön mémek születtek a „DIY-hősökről”, akik mindig a projekt elején posztolnak, de a befejezés valahogy sosem kerül ki.
Hogyan lehet elkerülni a félkész katasztrófákat?
A szakértők szerint a kulcs a realitás: kisebb, rövidebb projektekkel érdemes kezdeni, és mindig számolni kell tartalékidővel és tartalékköltséggel. Emellett nem szégyen segítséget kérni – a DIY lényege nem az, hogy mindent egyedül csináljunk, hanem hogy örömünket leljük az alkotásban. Ha pedig elbukunk, legalább lesz egy jó sztorink róla.
A barkácsolás igazi tanulsága
A DIY nemcsak az otthonunkat alakítja, hanem minket is. Megtanít türelmesnek lenni, elfogadni a hibáinkat, és néha hangosan nevetni a kudarcainkon. És ha végül ferdén áll az a polc? Legalább minden vendégnek lesz miről beszélni.
Forrás: Harvard Joint Center for Housing Studies, 2025; CRAFTSMAN survey, 2025
