Praktikus

Építkezők, felújítók, ezeket tartsátok szem előtt!

Az építőiparra és vele együtt az építkezőkre és felújítókra is hatalmas felelősség hárul a fenntarthatóság terén.

Ennek két oka van: egyrészt jelenleg ez az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező iparág, másrészt az építőipari vállalatok felelőssége nem ér véget az építkezés befejeztével, hiszen a világ széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért a már meglévő épületek felelősek.

Szakértők szerint bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt években a gyártók a termékfejlesztésnél – az alkalmazott technológiától kezdve az elkészült végtermékig – kifejezetten odafigyelnek a fenntarthatóság kérdésére, és egyre több az ezt segítő folyamat, szabályozás is.

Egy „hagyományos” építkezés óriási megterhelés a környezetnek, hiszen az alapanyagok előállítása hatalmas energiát emészt fel, és még többet a szállításuk. Épp ezért az egyre nagyobb létjogosultságot szerző új, környezetbarát építőanyagoknak három elvárásnak kell megfelelniük:

  • legyenek a felhasználási helyük közelében előállíthatók,
  • gyártásuk során a lehető legalacsonyabb, optimális esetben nulla károsanyagot bocsássanak ki, és
  • szempont még az újrahasznosíthatóság is.

Egyre szigorúbb szabályokat kell betartanunk

A fenti okok miatt szinte évről évre szigorodnak a szabályozások az építőanyagokra és az épületekre vonatkozóan nemzetközileg és hazánkban egyaránt.

Az egyik legjobb példa erre a szigetelés, ahol minden egyes jogszabály-változtatás alkalmával hatékonyabb szigetelést követelnek meg az új építkezéseknél.

A már meglévő épületek szigetelése nem mindig tűnik egyszerűnek, pedig az energiaveszteség nagy mértében csökkenthető akár már a padlásfödém kőzetgyapottal való leterítésével.

Sajnos Magyarországon az épületek 80 százaléka nincs megfelelően szigetelve, és a helyzetet az sem könnyíti, hogy a szigetelőanyagok hiánycikknek számítanak, amelyekre több hónapos a várólista.

A múlt és a jövő találkozása: a szupervályog

Napjainkban – a tervezőasztalokon és az építkezéseken egyaránt – egyre inkább előtérbe kerülnek a feledésbe merült építési technológiák. A vályog például reneszánszát éli, nem is akármilyen formában, hanem „szupervályogként”, amely ötvözi a vályog kiváló szigetelési tulajdonságait a modern tervezéssel. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a vályogot magas zsákokba töltik, egymás tetejére pakolják, majd cipzárként működő szögesdrótokkal stabilizálják, végül levakolják és lefestik. Ez a kivitelezési mód egyrészt hihetetlenül olcsó, másrészt pedig a vályog alapanyagai gyakorlatilag bárhol megtalálhatók, ezért szállítás és speciális gépek sem szükségesek.

A vályog egyébként egy 100 százalékban természetes úton lebomló anyag. Hátránya, hogy nagy az élőmunka igénye, ezért elsősorban a kalákás építkezéshez ajánlott, hiszen az építési költségek között az egyik legjelentősebb tétel a munkások bére.

Figyeljünk oda az építkezés vagy a felújítás során keletkező hulladék megfelelő gyűjtésére

Magyarországon évente mintegy 100 millió tonna termelési hulladék keletkezik, amelynek közel 30 százalékát az építő- és az építőanyagipar adja. Épp ezért nem elhanyagolható kérdés az építkezés és a felújítás során képződő hulladék megfelelő gyűjtése, amelynek az előírások szerinti kezeléséért az építtető a felelős. Segítség, hogy számos cég biztosít ingyenes szolgáltatást a veszélyes hulladék elszállítására és feldolgozására.

A préselt építőelemek térhódítása

A préselt elemek elterjedése évről évre növekszik. Ez annak köszönhető, hogy préselni gyakorlatilag bármit lehet, miközben a rendelkezésre álló technológiák a legtöbb esetben a ragasztóanyagot sem igénylik.

Ilyen újdonság például a nádból készült szigetelőtábla, amely egyike a legtermészetesebben előállítható szigetelésnek, másrészt elhasználódása után újrahasznosítható, például talajjavításra. A tábla szigetelési mutatói kiválóak, ezen kívül nem támadják meg a rágcsálók és a gombák sem. A termék nyomószilárdsága az ytongéval egyenlő, és az egész gyártási folyamat több üvegházhatású gázt nyel el, mint amennyit kibocsát, ráadásul ugyanolyan tartós anyag, mint a kőzetgyapot szigetelők.

A préselt építőelemek közé tartozik az úgynevezett Eco Brick is, amely egy stabilizált földtégla nagyon jó szigetelési tulajdonságokkal és filléres előállítási költséggel, amely gyakorlatilag bárhol legyártható. Érdekessége, hogy a téglák lego-szerűen kapcsolódnak egymáshoz, ami tovább növeli a stabilitást.

Nagyobb tér kellene a megújuló energiáknak

Nemcsak az építkezés vagy a felújítás közben elengedhetetlen a „zöld gondolkodás”, hiszen az sem mindegy, hogy elkészült otthonunk a későbbiekben mennyire felel meg a fenntarthatóság elveinek.

Több olyan megoldás létezik a geotermikus fűtéstől kezdve a szélkerekeken át a napkollektorokig és a napelemekig, amelyek alkalmazásával csökkenthető saját ökológiai lábnyomunk. Ne riasszon el bennünket, hogy ezek a technológiák elsőre költségesnek tűnnek, mert hosszú távon megtérül a befektetésünk, miközben környezetünket is megóvjuk.

A fenntarthatóság tehát az építőipar egyik kulcskérdése, amelynek elősegítésében a vállalatoknak mellett az építkező vagy felújítani vágyó magánszemélyeknek egyaránt nélkülözhetetlen szerepe van. Érdemes figyelemmel kísérni az új termékek, illetve technológiák megjelenését, és a munkálatok megkezdése előtt szakemberek véleményét kérni a rendelkezésre álló környezetbarát lehetőségekről.

Cikkünk megírásához az újHÁZ Centrum sajtóanyagát használtuk.

Kapcsolódó: Minden, amit tudni szeretnél a vályogházakról: a szakember tapasztalatai nyomán