A Babaváró hitelt bevezetésének első évében mintegy 78 ezer család vette igénybe, amely a teljes lakossági hitelállomány 9%-át tette ki. A családok számára igen kedvező lehetőség, népszerűsége a bevezetést követő hónapok tetőzése után is megmaradt.
Ennek két fő oka van: az egyik a szabad felhasználás, amely révén a lakosság korlátok nélkül rengeteg tervet valósíthat meg, a másik pedig a rendkívül kedvező feltételrendszer, melynek következtében a kölcsön akár támogatássá is átalakulhat.
Eddig pedig mintegy 250 ezren éltek a Babaváró adta lehetőségekkel. A Hitelválasztó.hu elemzése most bemutatta, hogyan befolyásolta a jövedelmi helyzet a hiteligénylést, milyen célokra fordította lakosság a felvett kölcsönöket, illetve milyen anyagi helyzetben vannak az igénylő családok.
Előnyben a lakhatás
A bevezetés után 1 évvel az MNB kérdőíves felmérést végzett. Eszerint a hitelfelvevők legnagyobb része lakhatási célokra költötte a folyósított pénzt, azonban azt majdnem annyian használták felújításra, berendezésre (a válaszadók 41%-a), mint vásárlásra (44%). Ez azt jelenti, hogy bár a családok lakhatási körülményeket elsősorban ingatlanvásárlással javították, viszont sokan költenek háztartási műszaki cikkekre, bútorokra, lakberendezési tárgyakra, felújításra, bővítésre is. Jelentős (28%) azok száma, akik hitelkiváltásra is fordították a hitelkeretet. Gépjárműbeszerzésre a válaszadók ötöde, befektetésre 13%-a, általános fogyasztásra tizede költött a felvett összegből. Kis mértékben történt nem lakóingatlan (nyaraló, telek, föld, stb.) vásárlása, illetve vállalkozásfejlesztés is a keretből: műhelyépítés, eszközbeszerzés a legtipikusabb az ilyen esetekben.
Költések megoszlása
A hitelfelvevők kb. fele egy célra költi el a rendelkezésére álló összeget. Ilyenkor elsősorban lakásvásárlásra, bővítésre költenek a családok, de kisebb mértékben korábban felvett, de kedvezőtlenebb kamatozású lakáshitelek kiváltása is megtörtént. A keret felhasználása természetesen kombináltan is történhet. Az igénylők harmada jelölt meg két felhasználási területet: sokan lakásvásárlás mellett felújításra is költöttek, másoknál a lakásfelújítás mellett gépjármű vásárlás vagy hitelkiváltás is előfordult. Utóbbi célok az igénylések 8%-ban hármas kötésben is népszerűek, azaz vannak olyan családok, akik pl. lakás is vásároltak, autót is vettek, valamint meglévő hitelt (pl. áruvásárlási kölcsön, hitelkártya tartozás) is törlesztettek.
Piaci hatás
A Babaváró kedvező konstrukciója viszont felkavarta a vizet a piacon, ugyanis olyan dolgokra is fordítanak pénzt az igénylők, amelyek egyébként kisebb prioritással rendelkeznek a család életében, és nagy eséllyel nem, vagy csak később, más forrásból valósulnának meg.
A hitelcélokat négy szempont szerint vizsgáljuk:
- Korábban nem állt fenn a cél (nem is terveztünk vásárlást)
- Fennáll a cél, de Babaváró híján nem valósul meg
- Fennáll a cél, és saját forrásból megvalósul
- Fennáll a cél, és más tipusú hitelből valósul meg
Érdekes módon itt a lakhatáshoz jutást támogatja legkevésbé a konstrukció, ugyanis az esetek több mint felében más forrásból amúgy is megvalósulna a cél. Elévülhetetlen érdeme azonban a programnak, hogy az esetek negyedében olyan cél valósul meg, ami a Babaváró nélkül csak ábránd maradt volna, illetve érdekesség, hogy az igénylők 12-13%-a úgy vett lakást, hogy korábban azt nem tervezte.
Általánosságban az látható, hogy bármire is fordították a keret, az esetek legalább felében segített a Babaváró hitel olyan cél megvalósításában, amely egyéb forrásból nem valósult volna meg. A program leginkább hitelkiváltásban (60% felett), likviditásban (60%) és befektetések megvalósításában (58-60%) nyújtott támogatást, és legkevésbé a lakáspiacot (kb. 40%) érintette, igaz utóbbi gazdaságra és jólétre mért hatása mégis jóval jelentősebb, mint a hitelkiváltásra költött, és emiatt nagyjából semmi plusz teljesítményt produkáló kölcsönöké.
Ők használták ki legjobban a lehetőséget
A Babaváró hitel által nyújtott lehetőség elsősorban a jómódú családoknak segített: a kihelyezett hitelállomány 27%-át a legfelső 10%-os jövedelmi kategóriába tartozó ügyfelek használták fel, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja a 280 ezer forintot. Ezzel szemben az igénylők mindössze 6 %-a került ki az alsó 20 %-nyi jövedelmi kategóriából, azaz a családok ötöde nem tudott komoly mértékben részesülni a kedvezményekből. Ez nem is meglepő, mivel a Babaváró kölcsön kihelyezésnek szigorúbb feltételei vannak, mint a személyi kölcsönnek általában. Az alacsony jövedelem, TB-, adótartozás, vagy korábbi adósság ugyanis korlátozó, vagy kizáró hatással van a folyósításra.
Az igénylők százalékos aránya a jövedelem növekedésével arányosan emelkedik, viszont a legmagasabb 10%-os jövedelmi kategóriába eső ügyfelek összesen majdnem dupla annyi igénylést adtak be, mint az őket követő 10%!
Likviditás: mennyi tartaléka van a családoknak
A Babavárót igénylő családok egyharmada értékelte úgy anyagi helyzetét, hogy a havi kiadások fedezése okoz kihívást, és fele rendelkezett három hónapot meghaladó megtakarítással. Ezek az adatok egyébként jóval kedvezőbbek a lakosság egészére vonatkozó adatoknál. Jó hír viszont, hogy a jövedelem kifeszítettsége alacsony, mivel az igénylők átlagosan jövedelmük mindössze 25 %-át költik hiteltörlesztésre. Ez pedig fele a jogszabályban engedélyezettnek.
Arra a kérdésre, hogy meddig lenne képes valaki fenntartani az életszínvonalát, ha párja elveszítené az állását, a válaszadók az esetek 34%-ában 1 és 3 hónap közé teszik ezt az időtávot, de fej-fej mellett halad a 3-6 hónap közé, illetve a 6 hónapnál hosszabb időt jelölők aránya (27, 26%). Emellett 14% válaszolt úgy, hogy 1 hónapnál rövidebb ideig tudná életszínvonalát a jelenlegi szinten fenntartani.
