A legtöbb találmány mögött ott áll egy különc zseni, egy makacs álmodozó vagy egy mérnöki elme. A mosogatógép mögött viszont ott áll egy nő, aki egyszerűen torkig volt a mosogatással. És ezt teljesen megértjük.
Josephine Cochrane – az 1800-as évek eredeti „én megoldom” női feltalálója
A 19. században a házimunka nem napi feladat volt – hanem egész embert kívánó munkahely. A mosogatás pedig különösen fárasztó, időrabló és idegőrlő tevékenység volt, főleg egy olyan házban, ahol gyakran rendeztek elegáns vacsorákat. Josephine Cochrane épp ilyen házban élt.
De ő egy ponton úgy döntött, hogy nem tölti tovább az életét tányérok súrolásával, sem arról hallani nem akar, hogy a cselédek véletlenül megcsorbítják a családi porcelánt. Mit tett? Leült, fogta a jegyzetfüzetét, és elkezdett egy olyan gépen dolgozni, ami helyette mosogat.
A frusztrációból lett találmány, ami megváltoztatta az otthonokat
Josephine nem mérnök volt, nem tudós és nem ipari feltaláló. Egyszerűen csak elege volt. És ez az indulat elég erőnek bizonyult ahhoz, hogy:
- megtervezze az első hatékony, mechanikus mosogatógépet,
- szabadalmaztassa,
- majd saját vállalkozást indítson a gyártására.
Abban az időben, amikor a nők szerepe a háztartásra korlátozódott, ő kilépett a keretekből, és lett az egyik első nagy hatású női feltaláló.
A mai mosogatógépek természetesen modernebbek, de a működés lényege még mindig Josephine eredeti ötletére vezethető vissza: erős vízsugárral elmosni mindent, miközben mi kényelemben ülünk.
Miért szeretjük ennyire a mosogatógépet? Pont ezért.
A mosogatógépre csak akkor gondolunk igazán, amikor nincs. Ha álltál már kupacnyi tányér fölött egy hosszú nap végén, pontosan tudod, milyen forradalmi ötlet volt ez. És milyen jó, hogy valaki az 1800-as években azt mondta: „Vége! Ezt a munkát inkább bízzuk egy gépre.”
Josephine Cochrane nem csak mosogatógépet talált fel. Olyan eszközt adott nekünk, ami időt, energiát és néha idegszálakat is megspórol. Ha ez nem girlboss energia, akkor semmi.
