Egészen addig, amíg a férfiak szemét el nem kezdte csípni ez a tudás.

Az idők kezdete óta a nők mestersége volt a sörfőzés. Amíg az urak vadásztak és halásztak, a hölgyek összegyűjtötték a hozzávalókat és üstökben főzték a nedűt.

A házilag készített sörök mellett eleinte csak a kolostorokban főzték a folyékony kenyeret, hogy a szerzetesek azzal könnyítsék meg a böjtöt. Bingeni Szent Hildegárd tudósnő ötlete volt az, hogy tegyenek komlót a sörbe, mert gyógyhatású, ráadásul finom is. A recept remekül bevált, finomabbnál finomabb sörök láttak napvilágot.

Az élelmes asszonyok azonban rájöttek, hogy nem csak a férjüknek ízlik a finomság, így elkezdtek egyre nagyobb tételben főzni és a többletmennyiséget piacokon árusítani. Hatalmas üstre volt szükség, hogy nagyobb legyen a mennyiség, hegyes sapkát viseltek, hogy kitűnjenek a piaci forgatagból. Az üzlethez odatámasztott seprűvel jelezték, ha elkészült a sör, a gabonát falatozó egerek miatt pedig gyakran macska is volt velük. Ha ezt magad elé képzelted, mi jutott eszedbe róla?

Naná, hogy boszorkány! Ez lett a férfi sörkészítők leghangosabb vádja, hogy kiszorítsák a konkurenciát a piacról. Mivel nagy tudással rendelkeztek a nők a gyógynövényeket és más alapanyagokat illetően, így nem volt nehéz boszorkánysággal vádolni őket, ami akkoriban könnyen végződhetett halálos ítélettel is. Így sikerült átvenniük a férfiaknak a sörpiacot és ezért asszociálunk napjainkban egy nagydarab szakállas vikingre, mint sörfőző mesterre. Mondani se kell, hogy a világ tíz legnagyobb sörgyártó cégnek fejei kizárólag férfiak.

Ettől függetlenül napjainkban bárki belevághat, aki kedvet érez és saját célra szeretne sört készíteni. Évi 1000 literig adómentes. Egyszerű, könnyű házitól a professzionálisig sokféle recept közül lehet válogatni, hamarosan megismerjük közelebbről!

Forrás: The Conversation