Lakás

Ilyen az élet vályogházban

Manapság egyre többen kíváncsiak rá.

Talán mondhatjuk, a természetesség és a fenntarthatóság jegyében zajló építkezések kapcsán egyre többen fordulnak a vályog felé. Akár új ház építéséről, akár egy már meglévő vásárlásáról legyen szó. Szalóki Zsuzsa immár több mint másfél évtizedes tapasztalattal rendelkezik vályogházzal kapcsolatosan, hiszen a maguk építtette otthonukat már ennyi ideje használják. A következő sorokban ő maga számol be arról, mi volt az oka annak, hogy annakidején a “földből történő építkezés” mellett tették le a voksukat, valamint hogy mi mindenre érdemes odafigyelni egy ilyen ház esetében.

Gyűrűfű ökofalu. Itt helyi előírás a földből történő építkezés és a természetes anyagok minél teljesebb körű használata. A ház 2004-re készült el, több évi építés után. A földépítésről tudni kell, hogy lassú technológia, várni kell, hogy száradjon. Ha a falak már állnak, célszerű még egy évet várni az építés folytatásával. Akkor kerül rá a tapasztás, amit szintén meg kell várni, hogy teljesen kiszáradjon.

A fürdőszoba először nagyon vagány és rusztikus volt. Hajópadló, a kád fadézsa, a falon lambéria. Nagyon szerettük. De sajnos 8-10 év alatt a fadézsa alja elkorhadt – valószínűleg beteg volt a fa, amiből készült. A lambéria besötétedett. Ezért a fürdőszobát teljesen szétvertük és újragondoltuk. A mosogató is fadézsa volt – ugyanúgy jártunk vele. Más jelentős változás nem történt.

Mivel a ház ötszögletű, így nemcsak a fa födém kialakítása eltérő a megszokottól, de az aljzat csempeburkolását sem tartottuk jó megoldásnak. Végül kaptunk egy ötletet: a Dekorbeton nevű cég kenhető gyöngyburkolatát választottuk. Ez a gyöngyburkolat megjelent a konyhában is a tűzhely körül. Jól lehet játszani vele, ízlés szerint színezni, dekorálni.

A másik, amit kiemelnék, a télikert hatalmas üvegekkel. Mivel tőlünk gyönyörű a kilátás, ez a ház legkellemesebb helye.

A berendezésről talán csak annyit, hogy hobbi bútorfestőként a szekrényeket, más bútorokat átfestettem, amikor a szobák újrafestése aktuálissá vált. Így bútorok cseréje nélkül is kaptak a terek egy nekünk tetsző, egységes dizájnt.

A házat egy kemencével fűtjük, amelynek üvegajtaján keresztül láthatjuk is a lángok táncát, és halljuk a tűz ropogását. A kemencében van sütő rész is. Amellett, hogy fűtési szezonban “potya hővel” süthetünk-főzhetünk, a fatűzön készült ételeknek utolérhetetlen aromája van.

A kemencében hődob is található, amely a ház légfűtését biztosítja, csöveken áramlik a meleg a szobákba. Ez a legolcsóbb központi fűtési mód, mégis kevesen ismerik, kevesen használják.

A vályog jól faragható, formázható. Az ablakfülkék mind lekerekített szélűek, és könnyű falfülkéket kialakítani. Aki szeretné, az agyagból akár “domborművet” is alkothat a fal tapasztása során. (Ilyen nálunk csak a kemencén van.)

Vályogházban nagyon kellemes élni, mert az anyag maga biztosítja a légkondícionálást. A vastag falak télen-nyáron jól szigetelnek, valamint beszívják, kieresztik a párát szükség szerint. Így a klíma sokkal kellemesebb, mint egy átlagos modern házban.

A földháznak van egy jellegzetes kellemes szaga (feltéve, ha nem vizesedik és penészedik.) Amikor hosszabb idő után jövünk haza, ezt mindig megállapítjuk, milyen kellemes a ház természetes illata.

A ház esetében a legfontosabb az aljzat vízszigetelése. Valamint a falak megóvása vizesedéstől, ezért nagy eresz szükséges. A külső fal még így is folyamatosan ki van téve az időjárásnak, párásságnak, téli eső-fagy kombinációnak. Ezért a fal külső része rendszeres javítást (hibák újra tapasztását) és meszelést igényel. Sajnos ma már kevés kőműves tud tapasztani (a vályogfalra nem vakolat, hanem tapasztás kerül).

A vályogépítészet szerintem azoknak való, aki szeretik a természetes anyagokat, valamint szívesen építik bele az otthonukba a saját kreativitásukat. Azoknak is való, akik kicsit olcsóbban, saját munkaerejüket is felhasználva építkeznének. Azonban az, hogy a vályogfal sokkal olcsóbbá teszi az építkezést, nem igaz. Hiszen a bekerülés költségeinek csak kis része a falazat, minden egyéb épp annyiba kerül, mint más építkezés esetén.

Nemrég járt nálunk valaki a fővárosból, és elcsodálkozott, hogy mindenünk pontosan ugyanúgy megvan itt az erdőmélyi kis tanyánkon, gazdaságunkban, ami egy átlagos kertes házban. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a vidéki élet – beleértve a vályogépítészetet is – nem visszalépés, hanem éppenséggel egy plusz hozzáadott érték nemcsak életérzésben, hanem a természettel, a környezettel való nagyobb összhang miatt is.

Köszönjük szépen Zsuzsának, hogy bemutatta házukat és megosztotta az azzal kapcsolatos tapasztalatait. reméljük, hogy sokak számára segítséget jelent majd mindez.

Kapcsolódó cikkünk:

Minden, amit tudni szeretnél a vályogházakról a szakember tapasztalatai nyomán

Új esélyt és tetőt kapott a vályogból épült mendei parasztház

Inline
Inline