Ha valaha is futottál már ki a konyhából, mert „valami mozgott a sarokban”, vagy éjjel a régi szekrényed halkan nyikorogva közölte: „itt vagyok…”, akkor nyugi: nem biztos, hogy egy 19. századi szellem akar társasozni veled. A tudomány szerint a legtöbb kísértetjárás mögött nagyon is hétköznapi okok állnak – csak mi emberek szeretjük a rejtélyes magyarázatokat.
A „szellemkutatások” nagy része inkább mese, mint módszer
A viktoriánus korban divattá vált a spiritizmus, és azóta rengeteg „paranormális nyomozás” született. A probléma? Sok közülük olyan „bizonyítékokra” épült, amelyek:
- hibás mérésekből,
- elfogult megfigyelésekből,
- félreértelmezett jelenségekből álltak össze.
És ahol nincs rendes módszer, ott bármiből lehet szellem.
De akkor mi az, amit tényleg érzékelünk?
A tudomány szerint több, nagyon is hétköznapi dolog képes „kísérteties” élményt okozni – anélkül hogy bármelyik nagyi visszajött volna elrendezni a függönyöket.
1. Alvási bénulás – a rémálmok valósággá csúszása
Ez az, amikor már ébren vagy, de a tested még alszik. A legpocsékabb kombináció. Ilyenkor gyakori az a benyomás, hogy van valaki a szobában – pedig csak az agyad próbál újraindulni.
2. Elektromágneses és hőmérsékleti ingadozások
Régi házak szeretnek „reccsenni”, levegőt áramoltatni, hőmérsékletet dobálni. Az emberi agy pedig imád jelentést keresni minden furcsa zajban.
3. Infrasound – a hang, amit nem hallasz, de érzel
Az alacsony frekvenciájú hangok (például régi kazánok, ventilátorok) szorongást és rossz közérzetet okozhatnak. A tested pánikol, a fejed meg azt mondja: „szellem”.
4. Penész – a lakás legsötétebb trükkje
A fekete penész egyes fajtái optikai ideggyulladást és hallucinációkat is kiválthatnak. Kísérteties? Igen. Paranormális? Egyáltalán nem. Egy tanulmány szerint a „kísértetjártnak hitt” házakban gyakrabban fordult elő penészfertőzés. Kiderült: nem a szellem kopog, hanem a mikroszkopikus gomba.
5. Vegyi anyagok – a láthatatlan csínytevők
Régi bútorok, lakkok, festékek, sőt szivárgó szén-monoxid is okozhat:
- fejfájást,
- hallucinációt,
- furcsa érzéseket.
Egy 1921-es esetnél például a „szellemeket” végül szén-monoxid-szivárgásnak bizonyították. Nehogy már a gázbojler legyen a démonidéző!
Van akkor bármi bizonyíték a szellemekre?
Röviden: nincs. Hosszabban: lehet rejtélyes fotó, furcsa hang, hőmérsékletesés, de ezeknek soha nem sikerült tudományos összefüggést kimutatniuk holmi túlvilági jelenléttel. Viszont minden jelenség mögé találtak fizikai, biológiai vagy pszichológiai magyarázatot.
Mit jelent ez egy otthonrajongónak?
Hogy mielőtt kihívnád a szellemirtókat, inkább:
- szellőztess,
- ellenőrizd a CO-riasztót,
- nézz be a kamra mögötti sarokba penészért, és
- húzd meg a padlódeszkákat.
A házad valószínűleg nem kísértetjárta – csak régi, él, lélegzik, recseg, és néha jobban szereti a dramatikus belépőket, mint te.
A végszó: nem szellemek, hanem természet
A tudomány szerint az otthonunk „paranormális” jelenségeinek nagy része teljesen normális. Ha tehát valami furcsa történik a lakásban, ne pánikolj. Lehet, hogy nem is démon… csak a kazán kér figyelmet.
És őt tényleg érdemes meghallgatni.
