Az orosz cserépkályhák a XV. században jelentek meg, és még ma is reneszánszukat élik.
Az orosz kultúra szerves részét képezik a hatalmas, többfunkciós, sokszor igen kicsinosított kandallóval kombinált kályhák, amik sütésre, főzésre, fűtésre is alkalmasak.
Úgy tervezték őket, hogy sokáig megtartsák a hőt, amit úgy érnek el, hogy az égés során keletkező füstöt és forró levegőt az átjárók bonyolult labirintusán keresztül vezetik el. Az építésük igen nagy tudást igényelt (és igényel ma is), így a kályhák készítői, a pechnikik igen nagy tiszteletnek örvendtek. A kialakítás során még arra is gondoltak sokszor, hogy a kályha tetején aludni is lehessen, valószínűleg köszönhetően az igen zord teleiknek.
A különféle tűzhelyek elterjedésével egyre kevésbé használják a kályhát főzésre, de fűtési céllal napjainkban is sokan építettnek. Azért a kályha tetején megpiheni egy zimankós napon felbecsülhetetlen. Aki üldögélt már búbos kemence oldalán, az tudja miről beszélünk.
De ha nincs kialakítva a tetején pihenőlehetőség, a látványa és a fűtési hatékonysága miatt is érdemes ilyet választani.
Manapság már bármilyen stílusú házhoz valót lehet készíteni. Aki hasonlót szeretne, érdemes még a nyáron belevágnia, hogy télen már melegedhessen mellette!
Forrás: Roomester.ru
